Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Kiss Norbert Péter: A Somogy vármegyei rendőrségi szervek jelentései a közrendről és a közbiztonságról (1945-1947)
Épp ezért sokszor ismétlik önmagukat, sok bennük a sablonos megfogalmazás. Ám mindezek mellett igen szép példákat találunk az általánostól eltérő, egyéni problémákra, vagy a „mindenütt egy kicsit másképp történt” eseményekre. Mielőtt kronológiai sorrendben közölnénk a forrásokat, az alábbiakban bemutatjuk témánkénti csoportosításban az információanyagukat, s ezáltal közelebb kerülünk a vármegye népének a II. világháború utáni mindennapjaihoz. Gazdasági, pénzügyi helyzet. A forint bevezetése 1945 áprilisában Magyarország egész területén véget értek a harcok, elkezdődhetett az újjáépítés és helyreállítás hosszú és viszontagságos folyamata, megindulhatott az élet. A konkrét újjáépítési munkálatok azonban az ország legnagyobb részén nem indultak meg azonnal a harcok befejeződése után. A Somogy vármegyei rendőrségi jelentések szűkszavúak ezzel a témával kapcsolatban, de valószínű, hogy a Kaposvári járás rendőrkapitányának jelentéseiben7 foglaltak, amelyek szerint az újjáépítés lassan halad vagy szünetel, mert a mezőgazdasági munkálatok fontosabbak, országos helyzetet tükröznek. A Nagyatádi járásban néhány köz- és iskolaépületet 1946 őszére már rendbe hoztak,8 a Marcali járás területén pedig az év vége felé megindultak a téglagyári és a fűrésztelepi építkezések.9 Az ország nagy részén, főként a Dunántúlon (ahol elhúzódtak a hadi cselekmények) iszonyatos pusztítást vitt véghez a háború. Az embereknek a saját létszükségletükön kívül az egyre növekvő beszolgáltatásoknak és adóknak, a jóvátételi kötelezettségeknek is eleget kellett tenni, ráadásul a szovjet „felszabadító” hadsereg ellátását is biztosítani kellett. 1945 tavaszán „újjáépítési költségek” címén az adók összege az 1944-eshez képest 30%-kal nőtt, majd az év nyarán a „jóvátételi hozzájárulásként” kiszabott adók tovább növelték a terheket. „Az év második felében zálogolás, árverés, internálás kilátásba helyezésével »nyomatékosított«, egyre sűrűsödő fizetési felhívások ugyanakkor azt is jelzik, hogy a «késedelmi kamatok» progresszív növekedésével terhelten is csak tovább szélesedett a fizetésképtelen paraszti tömegek adóhátraléka. ”10 A beszolgáltatási és jóvátételi kötelezettségeknek a rendőrségi jelentések szerint töbhé-kevésbé eleget tett a legtöbb somogyi járás lakossága. Csurgóról 1946 augusztusában azt panaszolták, hogy a folyamat lassan halad, s csak rendőrségi karhatalom kirendelésével, mert a közigazgatási apparátus nem bírja ellátni a rárótt feladatokat.11 12 A Kaposvári járásból érkeztek 1946 nyarán olyan hírek, hogy a gazdák zúgolódnak, mert igazságtalannak tartják az új beszolgáltatási rendeleteket. Az elkeseredést csak fokozta a rossz termés, s az év októberében jelentették, hogy ,,[a]z adózási kötelezettségnek a gazdák nagy része eleget tesz ugyan, de sok helyen tapasztalható, hogy a rossz termés miatt a jóakarat mellett sem tudnak eleget tenni a beszolgáltatási kötelezettségüknek,’42 Ат. adózási kötelezettséget gabonában kellett telje7 MNL SML XXIV. 11. A Magyar Államrendó'rség Somogy Vármegyei Főkapitányságának (a továbbiakban: SVm Fk) iratai. 132/1946. elnöki szám (a továbbiakban: ein. sz.). A Kaposvári Járási Kapitányság (a továbbiakban: Kvári JK) 1946. július 3-án és augusztus 2-án kelt jelentése. 8 Uo. A Nagyatádi JK 1946. október 1-jén kelt jelentése. 9 Uo. A SVm Fk 1947. január 11-én kelt jelentése. 10 Valuch Tibor: Magyar hétköznapok. Budapest, 2013, Napvilág Kiadó, 46-47. p. 11 SVm Fk 132/1946. ein. sz. A Csurgói Járási Kapitányság (a továbbiakban: Csurgói JK) 1946. augusztus 3-án kelt jelentése. 12 Uo. A Kvári JK 1946. október 3-án kelt jelentése. 129 129
