Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Csóti Csaba: Az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága Archívuma felállításának története, 1962-1972. Andrássy Antal archívumvezető beszámolója, 1973. (Forrásközlés)
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ARCHÍVUMA FELÁLLÍTÁSÁNAK TÖRTÉNETE, 1962-1972 ANDRASSY ANTAL ARCHIVUMVEZETO BESZÁMOLÓJA, 1973 (FORRÁSKÖZLÉS) CSÓTICSABA Az 1956. évi forradalom után az állampárt számára fontossá vált a jogelőd Magyar Dolgozók Pártja (MDP) iratai elhelyezésének és őrzésének kérdése. Míg 1948—1956 között — az állam totális felügyeletét szem előtt tartó MDP számára — a párt iratai csak a mindennapok ügyintézési feladataihoz kapcsolódó „papírokat” jelentették, addig 1956 után a szemlélet alapvetően megváltozott. Egyrészt a forradalom napjaiban, az iratégetések során, számos dokumentum megsemmisült.1 Másrészt — talán ez lehetett a fontosabb — az MDP iratok kezelésének kérdése nagyon is napi, politikai kérdéssé vált, hiszen a forradalomra személyenként igencsak eltérő módon reagáltak az országos és helyi pártfunkcionáriusok. Az MDP iratok miatti egyfajta pánikreakcióként értékelhető, hogy 1956-1957 fordulóján - elsősorban a megyeközpontokból - a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága (KB) Párttörténeti Intézetébe2 (PTI) gyűjtötték be az iratokat. Más, főként közép- és alsó szintű pártiratok a területeken maradtak. Igen hamar nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a Párttörténeti Intézet nem képes megbirkózni azzal a feladattal, hogy az ország egész területéről begyűjtött iratanyagot kezelje, feldolgozza és - talán nem túlzás ezt állítani - „leválogassa”, hogy mely iratok milyen célra használhatóak. Ez pedig egyaránt fontos volt a megtorlás részét képező perek, illetve az újbóli pártépítés szempontjából. A „történeti érték”, mint a dokumentáció megőrzésének oka, szóba sem került. Az MSZMP KB Titkárságának 1961. évi határozata, mely megteremtette a megyei archívumok létrehozásának alapját, elsősorban a párt adminisztratív feladatainak kiszolgálása céljából kívánta létrehozni az archívumokat.3 A határozat ugyanakkor már ekkor rögzítette, hogy a pártarchívumok gyűjtőköre nem csupán az MSZMP pártszervezeteire terjed ki, hanem az ifjúsági szervezetek és a Munkásőrség iratanyagára is.4 A megyei pártarchívumok rövid, alig harmincévnyi történetük folyamán, vélelmezhetően elsősorban a Párttörténeti Intézet által, az archívumok felett gyakorolt felügyeletnek 1 A Somogy megyei MDP iratok pusztulására vonatkozóan lásd az itt közölt forrás vonatkozó részét. A megye 1956-os forradalom alatti általános iratpusztulásának történetéhez lásd Kiss Norbert Péter: Az 1956-os forradalom alatt megsemmisült Somogy megyei iratok. In Bősze Sándor, (szerk.): Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 40. Kaposvár, 2010, Somogy Megyei Levéltár (a továbbiakban: SML), 183-190. p., Uő: Az 1950-1956 közötti községi tanácsi és községi begyűjtési megbízotti iratok pusztulása Somogy megyében. In Bősze Sándor, (szerk.): Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 41. Kaposvár, 2011, SML, 141-187. p. 2 1948-ban alapított tudományos kutatóműhely, amelynek egyik szervezeti egységeként hozták létre a központi pártarchívumot, 1960-ban. Jelenkori jogutóda a Politikatörténeti Intézet. 3 A fővárosi és a megyei pártarchívumok felállításáról az MSZMP KB Titkársága 1961. május 23-i határozata rendelkezett, amely kimondta: „A pártarchívumok feladata, hogy az iratok tudományos-technikai feldolgozásával elősegítsék az iratok felhasználását a párt gyakorlati munkájában, a párt és a helyi szervei és szervezetei történetének megírását, valamint egyes igazolások (párttagság, munkaviszony stb.) kiadását” 4 Vö. Érsok Károlyné: A budapesti és megyei pártarchívumokról. Levéltári Szemle, 1965. 4. sz. 75—80. p. Ezt (is) figyelembe véve szakmailag mindenképpen tévedésként kell értékelnünk a levéltárakba került megyei archívumok esetében 2011-től alkalmazott előírást, amely jelenleg az ifjúsági szervezetek, a Munkásőrség, a nőszervezetek stb. iratanyagát kiemelte az archívumi fondfőcsoport fondjai közül! 309
