Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Csóti Csaba: Az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága Archívuma felállításának története, 1962-1972. Andrássy Antal archívumvezető beszámolója, 1973. (Forrásközlés)
köszönhetően, egyértelműen történeti irató'rző helyekké is váltak. Sőt, az archívumok bizonyos szempontból felállításuk pillanatától így működtek — mégpedig kutatóteremmel, a kutatáshoz szükséges formanyomtatványok alkalmazásával. Ezt a funkciójukat erősítette, hogy 1961—1969 között komoly szerepet vittek a Rákosi-korszakban részben meghamisított, részben elhallgatott 1919-es magyarországi Tanácsköztársaság eseményeinek, valamint az egyes megyék munkásmozgalom történetének „pártszerű”, szakmailag ugyanakkor korrektül adatolt feldolgozásában. Az archívumokkal kapcsolatosan kialakult közkeletű vélekedés szerint azok egyértelműen „szovjet mintára” születtek meg. Bár az archívumok létrejötte során bizonyos terminológiai elemek, illetve a következőkben még említésre kerülő tematikus rendszerek, valóban a „nagy testvér” hatásáról is tanúskodnak, a külföldi példák közül sokkal inkább a bulgáriai, ott már működő pártarchívumi rendszer, illetve ezzel párhuzamosan maga a bolgár közlevéltári rendszer volt a mintaadó.5 A bolgár minta követése annál is kézenfekvőbb volt, hiszen a szocialista blokk országai közül a közlevéltárak Bulgáriában majdnem kizárólag jelenkor-történeti iratok gyűjtésével és feldolgozásával foglalkoztak, mégpedig a magyar hagyományoktól igencsak eltérő, főként tematikus egységekbe szervezett irattári-levéltári feldolgozási rendszert követve. A „bolgár rendszerben” különös hangsúlyt helyeztek „cédulázásra”, mely később a magyar archívumi rendszernek is egyik állandó, a tematikus rendszerezést is elősegítő feladata lett.6 A külföldi minta követése mellett azonban az archívumi rendszer kialakítása alapvetően a magyar közlevéltári tapasztalatok alapján született meg. A most közreadandó forrás jól szemlélteti, hogy a korabeli magyar közlevéltári rendszer, amely az 1956—1969 közötti években szabadult meg az államosított levéltárügy kötöttségeitől és bürokratizmusától, komoly mintát és segítséget nyújtott a megyei archívumokban folyó munkához. Ezt példázza az is, hogy a megyei archívumi munkatársak számára — 1964-ben két alkalommal — tartott továbbképzésekre ugyan a Párttörténeti Intézet szervezésében és annak épületében került sor, a szakmai előadások 50—70%-át azonban közlevéltári munkatársak tartották. így 1964. február 12-én Bekény István, az Országos Levéltár (OL) osztályvezetője tartott általános iratkezelési előadást, majd a délutáni program részeként az archívumi munkatársak az OL Népi Demokratikus Osztálya „munkamódszerével” a gyakorlatban ismerkedtek meg. Az év végén, október 13-án tartott konferencián pedig Baraczka István, a Fővárosi Levéltár igazgatója a levéltári rendezésekről, míg Ember Győző, az Országos Levéltár főigazgatója a segédletkészítés módszertanáról tartott előadást. A szakképzett levéltárosok előadásai fél-fél napos időtartamban kerültek megtartásra, vagyis a szakmai „továbbképzés” alapvetően az „állami” levéltárosok feladata volt.7 (Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy Ember Győző 1982-ben megjelent levéltári terminológiai lexikonjában az ún. „őrzési egységeket”, amelyek az archívumi rend alapját jelentették, mint helytelen terminológiai szóhasználatot kárhoztatta!8) Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának Archívuma megszervezése a hivatkozott párthatározat megjelenése után gyorsan megindult és 1964-re végső soron fel is állt. Aligha tévedünk, ha ennek a gyors „konszolidációnak” az okaként elsősorban a szervezéssel és vezetés5 A szovjet levéltári rendszer 1956 utáni módszertanának, különösen pedig az alkalmazott terminológiának a magyar gyakorlatba történő alkalmazása kapcsán lásd Győrffy Sándor: A „gyelo”, az „opisz” és a „putyevogyityelj”. A szovjet levéltári terminológia néhány kérdése. Levéltári Szemle, 1962. 2. sz. 12-19. p. 6 Vö. Kanyar József: Bulgáriai tanulmányutamról. Levéltári Szemle, 1962. 3—4. sz. 94—95. p., Degré Alajos-Sáry István: Még valami a bolgár levéltárakról. Levéltári Szemle, 1963. 4. sz. 157. p., Imre Magda-T. Varga György: A Bolgár Kommunista Párt Központi Archívumának katalógusrendszeréről. In Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt Archívumai számára. 14. sz. Bp., 1984, MSZMP KB Párttörténeti Intézet Archívuma. Belső használatra! 150 pl. 37-45. p. 7 Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL SML) XXXV. 56. MSZMP Somogy Megyei Bizottságának Archívuma saját iratai. Iktatott és iktatás nélkül, dátum szerint lefűzött iratok. A Párttörténeti Intézet 1964. január 18-i, illetve 1964. július 22-i meghívóinak melléklete, a továbbképzések programjáról. 8 Vö. Ember Győző: Levéltári Terminológiai Lexikon. A Magyar Országos Levéltár Kiadványai IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Bp., 1982, 160. p. 310
