Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)

Csóti Csaba: Az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága Archívuma felállításának története, 1962-1972. Andrássy Antal archívumvezető beszámolója, 1973. (Forrásközlés)

és néhány számozatlan állítólagos leltárt tartalmazott. Késői)!) kiderült, hogy a számozások használhatatlanok.

A fentiekhez akkor ideiglenesen a 24 dossziéban elhelyezett 1956-os iratanyag mennyisége került még.

A járások mennyisége a következő' volt:

Kaposvár városi Bizottság

(34. fond)

79 iratrendező

Barcs járási Bizottság

(35. fond)

72 iratrendező

Csurgó járási Bizottság

(36. fond)

30 iratrendező

Fonyód járási Bizottság

(37. fond)

45 iratrendező

Kaposvár járási Bizottság

(38. fond)

38 iratrendező

Marcali járási Bizottság

(39. fond)

31 iratrendező

Nagyatád járási Bizottság

(40. fond)

39 iratrendező

Siófok járási Bizottság

(41. fond)

38 iratrendező

Tab járási Bizottság

(42. fond)

25 iratrendező

427 iratrendező

Ezenkívül a kilenc nagyméretű csomagban mintegy 110-112 dossziéban a Somogy megyei Gépállomások Központi Politikai Osztályának 1949-1955 közötti iratanyaga is ömlesztve, de kisebb irattári rendszert követve visszakerült.63

Amikor a tervező irodai ideiglenes helyiségeinkben64 voltunk, jól szórakoztunk a „kijövő és bejövő levelek” meg egyéb korabeli „irattározási rendszeren” a gépállomási iratoknál.

Az MDP megyei iratainak lerakási rendje, mint ahogy később kiderült, 1951-tól nagyjából egységes volt, míg az előtte lévő évekét utólagosan igazították az azévi [sic!] lerakási rendhez, így több átfedés, ill. elkeveredés volt tapasztalható. Az egyes járásoknál például az történt, hogy a begyűjtött alapszervezeti iratokat a titkársághoz tették. A nagyfokú összeolvasztásra mutatott az is, hogy a járások iratait a megyei bizottságok irattárában később belekeverték a megyei iratok közé. Ennek oka volt az is, hogy több járás beküldte a megyére teljes korábbi iratait.

A fentiek ellenére azt a járható utat követtük még a központi instrukciók előtt,65 hogy megkíséreltük a járások iratait kiválogatni, illetve elválasztani. Ekkor az 1950-es járási beosztást követtük, amely nagyjából megegyezett az 1970-ben még fennálló járási beosztással.

Az iratok intenzívebb szétválasztására, azaz a fondok kialakítására 1971 második félévében került sor. Ekkor már elkészítettük az előző irattanulmányozás után az ideiglenes rendezési tervet, amely az akkori elveknek megfelelően csak a kronológiai elvet követte.

Az iratok megismeréséhez segítséget nyújtott a budapesti értekezlet, valamint Győri és Filep elvtársak66 tapasztalata. Az anyag ismerkedése közben [sic!] 1971-ben közöltem, hogy rendkívül lassan fogok előrejutni, mivel a megyei anyagot az iratrendezőkből át kell raknom dossziékba, mert egyrészt hozzáférhetetlen, másrészt a külső jelzet és a belső tartalom

63 Jelenlegi levéltári jelzete: MNL SML XXXV. 43.

64 A már említett, jelenleg Szent Imre u. 14. alatti épület bővítése és átépítése idején, 1969-ben.

65 1962-től először ideiglenes utasítást, majd tájékoztatót adott ki az archívumvezetők számára a Párttörténeti Intézet Központi Archívuma, melyben az iratok rendezésének módszertanára adtak kötelező jellegű útmutatást.

66 A nevezett személyeket nem sikerült azonosítanunk.

321