Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Nübl János: Somogyi katonák a "Nagy Háború" első hónapjaiban
érintésével egy hét alatt jutottak el az állásaiktól 80 km-re keletre fekvő' Valjevoig.59 Mivel a támadó csapatok mögött elmaradt az utánpótlás, a honvédek a város környékén egy hét pihenőt kaptak. Az újabb keleti irányú előrenyomulás november 21-én indult, a 19-es zászlóaljak másfél hét alatt 50 km-t megtéve Mionicán át Moravciig60 jutottak. A december 3-án megindult szerb offenzíva miatt az ezred is megkapta a visszavonulási parancsot, azonban a 19-es honvédek nem a Drina felé (keleti irányban), hanem - Ub és Banjani érintésével — a Száván keresztül hagyták el Szerbiát. Egy hét alatt északnyugati irányban közel 100 km-t menetelő honvédeket december 12-én hajózták át Szabácsnál. A gyalogezred egy hónapig a Szerémségben maradt, a katonák Kukujevci61 és Martinéi62 településeken nyertek elhelyezést.63 A kezdeti szerbiai sikerekről lelkesen tudósító somogyi sajtó a 19. honvéd gyalogezred katonáinak jóvoltából alapos tájékoztatást nyújthatott olvasóinak Valjevo elfoglalásáról.64 Különösen egy L. hadnagyként emlegetett 19-es tiszt ragadott sűrűn tollat, s tájékoztatta a somogyi hátországot ezrede küzdelmeiről.65 Közben a keleti fronton a további orosz előretörés meggátlására november 11-én közös német és osztrák—magyar hadjárat indult („Lódz-krakkói hadjárat”). A nyugati frontról átirányított seregtestekkel megerősített német 9. hadsereg a Lódz körzetében felvonuló orosz 2. hadsereg bekerítésére tett sikertelen kísérletet. A kezdeti német előrenyomulást az orosz csapatok megállították, viszont ellentámadásuk is gyorsan elakadt és a frontvonal Orosz- Lengyelország területén megmerevedett. A Kárpátokból kitörő osztrák—magyar 3. hadsereg sem érte el hadműveleti célját; Przemysl felmentését. A kezdeményezést magához ragadó cári seregek a német csapatoknál gyengébbnek ítélt osztrák-magyar hadseregek ellen fordulva, Nyugat-Galícián és kárpáti szorosokon áttörve igyekeztek a Monarchia szívéig hatolni. A Krakkó irányába törő orosz 3. hadsereget december második hetében egy különböző seregtestekből összeállított csoportosítás (az ún. Roth-csoport: 6 osztrák—magyar hadosztály, 1 német hadosztály és a Lengyel Légió) a régi lengyel fővárostól 70 km-re délkeletre található Limanowánál megállította. A siker arra ösztönözte az osztrák—magyar hadvezetést, hogy az osztrák-magyar 3. hadsereggel újabb támadást indíttasson a Kárpátok előterében álló orosz 8. hadsereg ellen. A kezdeti sikerek után elakadó támadásra az orosz fél ellencsapással válaszolt. A december 12-én indított orosz offenzíva eredményeként a cári csapatok újra Magyarország területére léptek, az osztrák-magyar 3. hadsereg újra a Kárpátokba szorult. A frontvonal december második felében Nyugat-Galíciában és a Kárpátokban is megmerevedett. Az ellenfelek megerősített állásokba húzódva, megkísérelték veszteségeiket pótolni. A Monarchia embervesztesége 1914 végéig a keleti hadszíntéren — a megbetegedéseket nem számítva - 800 000 fő volt.66 1914 novemberében az osztrák—magyar hadvezetőség taktikai okokból — Hindenburg német seregeinek ferde hadrendben történő, vakmerő támadása folytán védtelenné váló sziléziai német—orosz határ biztosítása miatt — az osztrák—magyar IV. hadtestet (kebelében a 31. közös gyaloghadosztállyal) átirányította Orosz-Lengyelországba. November 10-én a 44. gyalogezred is vasútra szállt, hogy 4 nap alatt 600 km-t északnyugati irányba megtéve a Német Birodalom területére, a sziléziai Kreuzburgba67 érkezzen. A 31. hadosztály kirakodás után, átlépve 59 Valjevo: város Kelet-Szerbiában (Kolubarai körzet), Belgrádtól 90 km-re délnyugatra. 60 Moravci: falu Közép-Szerbiában (Kolubarai körzet), Belgrádtól 80 km-re délre. 61 Kukujevci: község Horvát-Szlavónországban (Szerém vármegye, Sidi járás), ma falu Eszaknyugat-Szerbiában (Sze- rémségi körzet), Belgrádtól 100 km-re nyugatra. 62 Martinéi: község Horvát-Szlavónországban (Szerém vármegye, Mitrovicai járás), ma falu Eszaknyugat-Szerbiában (Szerémségi körzet), Belgrádtól 100 km-re nyugatra. 63 19. gyalogezred története 128. p. 64 A 19-es honvédek a harctéren. Somogyi Hírlap, 1914. december 1. 3. p., Bevonulásunk Valjevoba. Elmondja egy tizen- kilences sebesült. Somogy vármegye, 1914. december 2. 2-3. p. 65 Honvédeink fényes sikerei. A tizenkilencesek Szerbia elfoglalásánál. Somogyvármegye, 1914. december 1. 3. p. 66 Lexikon 430-431. p. 67 Kreuzburg (ma Kluczbork): város Porosz-Sziléziában (Német Birodalom), ma város Délnyugat-Lengyelországban (Opolei vajdaság, Kluczborki járás). 108
