Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Domokosné Szalai Zsuzsanna: Dokumentumok gróf pribéri és vuchini Jankovich László negyedszázados főispáni és félszázados közszolgálati tevékenységének megünnepléséről (Forrásközlés)
S midőn a pezsgős üvegek, a humornak e parányi töltött ágyúi elkezdtek durrogni, az első felköszöntést g[ ró ]f Jankovich László főispán mondta a koronás királyra és családjára, melyet felállva hallgatott s viharosan tapsolt a közönség. A régi táblabirói kar classikus alakja; a főispán kartársa, a status közügyekben annyit fáradó tagja Tallián Pál45 következő lelkes szavakban köszöntötte fel a főispánt: Ezelőtt 50 étivel, midőn M[é]lt[ósá]goddal, mint zsenge ifjak a még akkori udvari cancelláriánál pályánkat kezdettük, én valék szerencsés M[é]lt[ósá]godért az ifjak megszokott ismerkedő estélyén, mint somogyi poharat emelni. Hála a gondviselés kegyeinek, ennek szép félszázadja már, s most Somogy megye nevében nékem jutott azon ritka szerencse, hogy ennyi kitüntetésre megyém közönsége nevében poharat emelhetek. Hosszas lenni nem akarok, mert nálamnál jelesb szónokok M[éjit[ósá]god bokros érdemeit már tolmácsolák, én mint veterán csak azt kívánom, hogy M[é]lt[ósá]god még soká éljen. Azonban forró kívánságom még ehhez az, hogy nagy költőnk szavaival éljek, adja isten, hogy a magyart a fél világ uralja s vérrel szerzett szabadsága soha kárát ne hallja s engedje isten, hogy M[é]lt[ósá]god reményteljes kedves gyermekei46 okulva atyjuk példáján, mint a magyar főrendiház örökös tagjai, Istennek, Hazának és Királynak század évek hosszú során édes atyjoknak méltó utódai lehessenek. (...) A közönségfolyvást vidám hangulatban volt. A pezsgő úgy folyt, hogy utóbb a szónoklatot sem akarták meghallgatni. A fáklyásmenet világítás. Estve világos tündérfényben úszott a belváros; az utczasorok ablakai, a diadalivek, piramisok, monogrammokon több mint harmadfélezer mécs szórta világát. A fáklyákat a régi hazatéren47 gyújtották meg s a menet beláthatlan hosszú sorban vonult fel zeneszó mellett a megyeház elé, folytonos éljenzés közt; hol félkört képezve, elállta az egész vonalt a két diadalív között, mig az embertömeg ezrei közt mozdulni nem lehetett. Jaj volt annak, ki az utczán fel, vagy keresztül akart hatolni, mert ez lehetlenné vált. Az ablakokban mindenféle ékes hölgykoszoru; a megyepalota ablakai a két emeleten végig-hosszat úgy nézett ki, mintha az operában lettél volna. A fényözönben lengő zászlók, a diadalivek mintha óriás láng-abroncs borulna a földre, az éljenző nyüzsgő embertömeg valóban igéző látványt nyújtottak. Midőn a viharos éljenzés csillapult, Jankovich László gróf főispán megjelenik nagy díszes kíséretével a közönség előtt; a zene elhallgat és ifjú Csorba Ede ügyvéd üdvözli következő nagy hatású beszéddel: Méltóságos gróf és főispán ur! Huszonöt év előtt Somogy megye közönsége a maihoz hasonló lelkesedéssel fáklyákat ragadott kezébe s az öröm és remény érzései között ide sereglett a megye palotája elé üdvözölni Méltóságodat, mint a visszanyert alkotmányos szabadság hírnökét.48 Méltón örvendhettek Somogy fiai, hogy a gondviselés épen Méltóságodat jelölte ki az újra alkotás azon korszakában megyénk kormányzójául; mert díszes főispáni székébe Méltóságod egy megelőző huszonötéves közéleti működés tapasztalatait és a közpályán kipróbált hazafiui erényeket hozott. Somogy megye a mai napon ismét ünnepet ült. Ünnepét a félszázados érdemnek és ünnepét a polgár-erény diadalának! 45 Tallián Pál (1811-1898) Kaposvári járás főszolgabírója, nevéhez fűződik a kaposvári Fő utca téglából kirakott gyalogjárójának építése. 46 Jankovich Aladár (1850. júl. 20-1919. ápr. 19.), Jankovich Tivadar (1856. dec. 26-1915. márc. 30.), Jankovich László (1860. márc. 2-1921. dec. 1.). 47 Búza tér, ma Kaposvár, Berzsenyi utca eleje. 48 Jankovich Lászlót 1860. november 26-án nevezték ki Somogy vármegye főispánjává, mely eseményt egy szebb jövő reményében üdvözöltek a vármegyében. Magyarország vármegyéi és városai - Somogy vármegye. Főszerk. Csánld Dezső, Bp., [1914] Országos Monográfia Társ. 118
