Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Gáspár Ferenc: Az első körorvosi hálózat kiépülése Somogyban
AZ ELSŐ KÖRORVOSI HÁLÓZAT KIÉPÜLÉSE SOMOGYBÁN1 2 GÁSPÁR FERENC Somogybán az első körorvosi hálózat kiépítése a neoabszolutizmus ideje alatt, a definitívum éveiben történt meg. A szabadságharc bukásától a kiegyezésig terjedő időszak összetettsége miatt árnyalt megközelítést igényel, így indokolt, hogy előrebocsássuk álláspontunkat, amelynek megfogalmazása során Pap József véleményével azonosulunk: ,A modernkori magyar történetírás hosszú évtizedeken át hagyományosan a magyar történelem egyik legsötétebb korszakaként értékelte a szabadságharc leverése és a kiegyezés között eltelt időszakot. Ennek az egyöntetűnek nevezhető sommás véleménynek a hatására a korszakkal részletesen foglalkozó kisszámú monográfia nem érintette az axiómaként kezelt toposzokat (a birodalmi kormányzat tin. retrográd, nemzetellenes, a haladást gátló jellegét, a »magyar nemzet« mitikus ellenállását. [...] Megállapítható, hogy a szőkébb szakmai körökben egyre nagyobb hangsúlyt kap az a nézet, hogy habár politikatörténeti szempontból az önkényuralom időszakát zsákutcának minősíthetjük, nem szabad a korszakot a modernizáció szempontjából egyértelműen elítélni, és ennek folyamodványaként a kutatás perifériájaként kezelni. Nem arról van azonban szó, hogy egyszerűen fel kellene menteni az abszolutizmus korát a hozzá kapcsolt negatív előítéletek alól, és ellenkező előjelűre változtatni a korszakról kialakult képet, hanem a történettudomány elvárásainak megfelelően, a mítoszoktól, toposzoktól megtisztítva, a maga plurális valóságában megpróbálni minél tökéletesebben ábrázolni azt. ”z A neoabszolutizmus megítélésében a 19. század végétől kezdődően két végzetesen eltérő megközelítés alakult ki: az egyik az elnyomó, a másik a modernizációs folyamatokra fókuszált, ebből adódóan mindkettő egyoldalú megközelítéssel dolgozott. K. Lengyel Zsolt tanulmányában megállapítja, hogy a neoabszolutizmust „reakció és reform egyidejűleg jellemezte", ebből adódóan „Janus arcú rendszer". Véleménye szerint a külföldi kutatók álláspontjához közelítve, .bölcsebben jár el a magyar vonatkozású szakirodalom is, ha beletörődik, hogy a neoabszolutizmus mindkét arcával hiteles akart lenni."3 Az előzmények A körorvosi hálózat kialakítását egy nyolcvanöt évvel korábban megjelent rendeletre alapozva lehetett megvalósítani. Mária Terézia uralkodására jellemző felvilágosult abszolutizmus egyik - még napjainkban is - figyelemre méltó „történelmi, szociális és gazdasági körképet adó kortörténeti dokumentuma" a Generale Normativum in Re Sanitatis (GRNS) címet viselő rendelet. Különös teljességben valósítja meg a korábbi évek hasznosítható gyakorlatának megőrzését és jelöli ki az elkövetkezendő időszak „egészségügyi államigazgatási" fejlődésének irányvonalát. A német nyelven kibocsátott rendelet, eredeti címén Generale Normativum Sanitatis (GNS) hatályba lépését két időponthoz köthetjük: 1770januárjában a Habsburg birodalomra érvényes hatókörrel, 1770. október 4-én a magyar korona joghatósága alatt.4 1 Jelen közlemény szerzője egy a történettudománytól távol álló területen, a gyógyításban tevékenykedett: ennek alapján és ezt követően kapott lehetőséget arra, hogy munkahelye, a Kaposi Mór Oktató Kórház Kórháztörténeti Gyűjteményét gondozhassa. Az ott eltöltött évek alatt nem csak a kórház, hanem a megye egészségügyének egyes, eddig még feldolgozatlan fejezeteit is vizsgálódás tárgyává tehette, ennek egyik hozománya ez az írás. Köszönettel tartozom a Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára munkatársainak, és a Lektoromnak, hogy munkámban mindvégig segítettek. Hálára kötelez, hogy annak ellenére befogadták közleményemet, hogy az a levéltári szakmában megkövetelt előírásokat és elvárásokat több szempontból - egy más irányú előképzettségből adódóan - „szabadabban” értelmezi. 2 Pap József: A passzív ellenállás, a neoabszolutizmus korának mítosza? = AETAS 2003/3-4. 159. p. 3 K. Lengyel Zsolt: Neoabszolutizmus, vagy önkényuralom? = AETAS 2008/3. (a továbbiakban: K. Lengyel) 255. p. 4 1724-től a magyar korona joghatósága alatt csak akkor vált hatályossá az osztrák uralkodó bármilyen rendelete, ha azt a „magyar ldrály”-tól eredeztetve a I Ielytartótanács saját határozata keretében kihirdette. Ez a „conclusum consilii” alapján, latin nyelven, Generale Normativum in Re Sanitatis (GNRS) néven (No. 4698. határozati számon) történt meg. így viselhet két címet is 33
