Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Gáspár Ferenc: Az első körorvosi hálózat kiépülése Somogyban
A rendelkezés két részből állott: „Első rész azokról a dolgokról, amelyek a tartományok egészségének megőrzését szolgálják,” és ,Második rész azokról a dolgokról, amelyek a közegészségügy szolgálatára vonatkoznak a határokon és a határmenti népesség körében”. A Somogy megyei körorvosi rendszer kialakítása szempontjából az Első rész I. Hivatali normák orvosok részére és II. Foglalkozási szabályok sebészetet művelőknek című fejezetei bírnak számunkra különös jelentőséggel, mert felismerhető fundamentuma a nyolcvanöt-kilencven évvel későbben létrehozott első körorvosi rendszer működését meghatározó Dienstes Instruction címet viselő szabályozásnak.5 Azt tényként fogadhatjuk el, hogy a Bach korszak reformjait Magyarországon egy elutasított,- ebben az értelemben idegen hatalom kívánta véghezvinni, ezért nem csodálkozhatunk, hogy azok elfogadása jelentős ellenállásba ütközött. Ezzel együtt nehéz és sokak számára fájdalmas, de megkerülhetetlen a kérdésfelvetés: az elutasítás csak a rendszer osztrák jellegének szólt-e, vagy arra hivatkozva a modernizációs törekvéseinek is; milyen hányadot képviselt abban a magyar „tunyaság és tehetetlenség”, illetve a feudális struktúrák felszámolásától való vonakodás. A kételyeket nem oszlatja Deák Ferenc megállapítása, amely szerint: „az általános passzív ellenállás- s az idegen eredetű tisztviselőkre támaszkodó Bach rendszer - hazafias mítosz csupán”.5 Úgy gondolom, összegezésként el lehet fogadnunk Miskolczy Gyula már 1959-ben megfogalmazott, de a marxista történelemfelfogás által évtizedekig elvetett mondatát: ,A neoabszolutizmus sokat alkotott ami az ország hasznára szolgált, és a kiegyezés után jelentősen megkönnyítette a nemzeti kormány munkáját”.7 „Az összbirodalom újjáalakításának programját az államigazgatás terén két síkon vizsgálhatjuk. A függőleges síkon a császár, a birodalmi tanács, és a minisztertanács, illetve a miniszteri konferencia gyakorolta a vezetés és ellenőrzés jogát a birodalmi és tartományi szervek felett. A vízszintes síkon a hivatali szakosodás politikai, jogi, pénzügyi, katonai és műszaki ügyköröket hozott létre. A bürokrácia fokozatosan erősödő civil rendeltetése átfedte az igazgatás eleinte alapvetően katonai jellegét, míg a műszaki ügyek, például az útépítés, politikai, jogi és kincstári feladatkörbe kerültek.” 8 A „vízszintes sík" bemutatásánál a felsorolásból hiányzik az egészségügy. A következőkben ennek az általános kutatás által mostohán kezelt területnek Somogy megyei történéseit mutatjuk be, csatoltan feltárva egy méltatlanul feledett orvos munkásságát is. A közegészségügy irányítása a teljes monarchiára érvényes hatáskörrel a bécsi belügyminisztérium állandó egészségügyi bizottsága (Ständige Medicinal Kommision beim Staatsministerium) feladata volt. Az osztrák birodalom egészségügyének vezetője Franz Günther egyetemi tanár (1790-1882), akit 1850-ben bécsi székhellyel Magyarország közigazgatási főorvosává neveztek ki, az országban tett körutazását követően elrendelte, hogy a magyar egészségügyi közigazgatásnak is be kell illeszkednie az egységes birodalmi jogrendszerbe. Két évvel később, 1852. október 20-án jelent meg az a belügyminiszteri rendelet, amelynek értelmében a polgári közigazgatás tartományi helyhatósági kerületeiben - esetünkben Sopronban — egészségügyi hivatalokat szerveztek és annak élére helytartó tanácsosi kinevezéssel orvos tisztviselőt állítottak. Ezzel együtt mindenütt állandó ugyanazon rendelet. Átfogóan: Balázs Péter: Generale Normativum in Re Sanitatis 1770. Szervezett egészségügyünk első alaprendelete I. kötet (a továbbiakban: Balázs), és Egy rendelet méltánytalan sorsa Lege Artis Medicináé 2003. 4. 340. p. 5 Bodosi Mihály Kórháztörténeti Gyűjtemény ad. 26 471/1856. kelte: 1857. március 10. Szolgálati utasítás a Soproni Helytartósági kerület orvosai számára. A Függelékben (1. számú dokumentum) magyar nyelven teljes terjedelmében bemutatásra kerül. Jelenlegi ismereteink szerint első közlés. A Kaposi Mór Oktató Kórház „történeti” irattára és dr. Bodosi Mihály (1909. december 13-2005. március 21.) címzetes egyetemi docens, osztályvezető főorvos, orvostörténész, Somogy megye egészségügyének történetével kapcsolatos hagyatéka egyesítéséből jött létre a Kórháztörténeti Gyűjtemény, amely az örökhagyó születésének centenáriumán kapta jelenlegi elnevezését. A hányatott sorsú gyűjteményben az idők során a dokumentumok egymással keveredtek, a rendezési kísérletek esetlegesek voltak, és mindenkor az adott kutatási feladatnak alárendelten történtek. Jelen dolgozatban nevesített iratok részben eredeti, részben Bodosi által másolt, illetve „jegyzetelt” módon (sajnálatosan általában további azonosításra alkalmadan formában) átforgatás nyomán kerültek látótérbe és feldolgozásra, ezért valamennyi idézett dokumentum lelőhelyéül csak a Bodosi Mihály Kórháztörténeti Gyűjtemény (továbbiakban BMKGY) kerülhetett feltüntetésre. A gyűjteményről: Gáspár Ferenc: A Bodosi Mihály Kórháztörténeti Gyűjtemény. In Tükörpróba Kaposvár, [2013]. 144-155. p. 6 Magyarország története a 19. században. Szöveggyűjtemény. Szerk. Pajkossy Gábor. Bp., 2003. 340. p. Korábbi kiadványok ezt a deála mondatot szívesen feledték. 7 Miskolczy, Julius: Ungarn in der Habsburger-Monarchie. Wien-München, 1959. 120. p. 8 K. Lengyel, 250. p. 34
