Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Válogatás a 2012. évi Somogyi Levéltári Nap előadásaiból - Márfi Attila: Pécs és Baranya sportegyletei a dualizmus időszakában
PÉCS ÉS BARANYA SPORTEGYLETEI A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN MÁRFI ATTILA Baranya és Pécs sporttörténete közel 150 éves múltra tekint vissza. Fejlődésük, folyamatos változásuk kétségkívül a dualizmus alatt fénykorát élő egyesületi mozgalom keretei között valósulhattak meg. Elsősorban a megyeszékhely, Pécs járt az élen a korán megjelenő sportéletben, míg a megyében jobbára a járási székhelyeken alakultak az első sportegyletek. Bármennyire is népszerűek a testedzés, a testgyakorlás és a természetjáró túrázás korai formációi, ezek a sportkörök a tárgyalt korszakban igen kis számban voltak jelen az egyesületi életben.1 Külön színfoltot képviseltek a szabadidő tartalmas és kultúrált eltöltésére megalakult, s a társasági életben is egyre jobban elfogadott sport- és turisztikai-természetvédő egyesületek. A korszak elején kibontakozó testgyakorló és sportmozgalom sokáig nélkülözte a versenyszellemet, azaz a versenyszerűen űzött sportolást. Viszont hatásuk így is meghatározó, mert a szabadidő kultúrált eltöltése, a csoportos programok, az egészséges mozgásigény, a túrázások a társasági élet eddig egészen más területein bontakozhattak ki. Tágabb teret adva a kultúrált versenyszellemnek, a nagyobb tömegeket is megmozgató amatőr sportolás kezdeti formációinak, a nemesen vett közösségi szellemnek, amely értékrendek mára már döntően megváltoztak. A polgári értékrend részeként ezek a sportkörök igen fontos részei voltak a minden-napok szórakozási, kikapcsolódási lehetőségeinek. Ugyanakkor a sport és játék a társaskörök és kaszinók fontos érintkezési formájává váltak. Volt időszak, amikor nem lehetett nagyon szétválasztani az adott egyesület, vagy szövetség működésénél a sport, a társasági élet, a szórakozás és a természetjárás, vagy például a tűzvédelmi funkciókat. A századfordulótól figyelhető meg inkább a sportágak fejlődése és elkülönülése, s lassú leválása a társaskörökről, természetvédő egyesületekről. Baranyai sportkörök Baranya korai sportegyletei kétségkívül a megyeszékhelyen szerveződtek nagyobb számban, de mint említettük, a járási székhelyeken is megjelentek a megyei sportélet első kezdeményezései. Közülük elsősorban a Duna menti Mohácsot kell említenünk, s ez a vízközelség a helyiek sportolási kikapcsolódási lehetőségeit is meghatározta a kezdetekben.2 Elsőként a Mohácsi Csólnakázó Egylet alakult meg a pesti mintát követve, sok segítséget is várva az anyaegyesülettől. Rövid idő múltán megszűnt. Majd 1884-ben Igali Szvetozár újra életre keltette, versenyek rendezésével, Duna átúszási bajnoksággal, ám a századfordulóra ez a formáció is feloszlott. Bár 1878-ra már elkészült a sportcsarnok is, de elsősorban a tanulóifjúság működtette.3 A következő próbálkozás az 1882-ben életre keltett Korcsolyázó Egylet volt, de hamarosan beolvadtak önálló szakosztályként az 1888-ban megalakult legendás Mohácsi Tomaegyletbe (MTE). A pécsi mintára megalakult sportegylet előkészítése egy évig zajlott, míg 1888. november 14-én 35 lelkes sportbarát alakította meg a következő célokkal: „Az egylet célja a tomászás és egyéb czélszerű, a helyi viszonyokhoz képest keresztül vihetőnek mutatkozó testgyakorlatok művelése által tagjainak testet edző szórakozást nyújtani." Az MTE első elnöke dr. Jagics József, alelnöke pedig dr. Tauszig Emil lett.4 A kezdeti erőgyűjtő évek a tagtoborzással teltek el, s időközben több szakosztállyal is bővült, elsőként az atlétika és vívás szerveződött meg, 1 Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei (1867-1914) (I. rész) In Baranyai Helytörténetírás 1985-1986. Szerk. Szita László. Pécs, 1986. 198. p. 2 Márfi Attila: Egyesületi élet Mohácson a dualizmus időszakában. In Tanulmányok Mohács történetéből. Szerk.: Ódor Imre. Mohács, 1993. 303. p. 3 Uo. 4 Bödő László: A Mohácsi Tomaegylet megalakulása és működése. In Baranya megye testnevelés és sporttörténete. Szerk. Bezerédy Győző. Pécs, 1987. 61. p. 179
