Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)

Válogatás a 2012. évi Somogyi Levéltári Nap előadásaiból - Márfi Attila: Pécs és Baranya sportegyletei a dualizmus időszakában

amely sportággal hamarosan Baranya élcsapata lettek. A mohácsi vívósport hamarosan Baranya élére került Vicenzó Maianni olasz vívómestemek köszönhetően.5 Majd megszervezték az úszó és az evezősök szakosztályát is, amiket hamarosan a birkózók követtek. Mivel a Szepesi parkban két teniszpályájuk is volt, a helyi tenisz szakosztállyal is megpróbálkoztak, szerény sikerrel. Viszont az 1901-ben nagy reményekkel útra indított labdarúgók hamarosan a megye legnépszerűbb csapatává váltak. A legjobb baranyai csapatnak számító PÁC futballisták például csak harmadszorra tudták megverni a mohácsiakat. Az első világháborút megelőzően összesen nyolc szakosztállyal, jelentős szurkolótáborral rendelkezett a Mohácsi Tomaegylet. A világégést követően azonban már nem tudták többet életre kelteni a legendás egyletet.6 Pécsváradon a századfordulót követően alakult két rövid életű sportkör, az 1908-ban alakult Korcsolya Egylet, s az 1912-ben megszerveződött Pécsváradi Tenisztársaság.7 Mindkét egyletről csak áttételes adatokkal rendelkezünk, ahogy a szentlőrinci Női Korcsolyázó Egyletről is, amit 1894-ben jegyeztek be. A világháború évében debütáló Szentlőrinci Sportegyesületről sem rendelkezünk több érdemi adattal ebben a korszakban. Siklóson ugyanezzel a két formációval találkozhatunk, azzal a különbséggel, hogy a híres Korcsolyázó Egyletük már 1879-ben létrejött, de igen szakaszosan működött 1914-ben történt végleges feloszlatásáig. A Siklósi Törekvés Sport Egyesület labdarúgó szakosztálya pedig az 1910-es évek elején alakult meg.8 Rendelkezünk még egy érdemi adattal a Mohács közeli Német Bólyból, ahol 1900-ban Ifjúsági Egylet alakult természetjáró és sakk szakosztályokkal. A megyei sportmozgalomnak kétségkívül lendületet adott a pécsi székhellyel 1898 tavaszán megalakult Pécs-Baranyai Sport Egyesület, az eddig már említett népszerű szakosztályokkal. Elsősorban Villányban, Mohácson és Siklóson voltak tagozataik, s még egy érdekesség, ezekben a tagozatokban egyre nagyobb volt a nősportolók aránya a korcsolya, a lövész és a torna sportágakban.9 A megyei sportélet legjelentősebb fellegvára azonban Pécsett volt.

Az első pécsi sportegyletek

Már a kiegyezés előttről is rendelkezünk adatokkal az úszó és más vízi kedvtelések, labdázások, szabadtéri játékok, és íjjal célbalövők kedvelt időtöltéseiről a tanulóifjúság, a katonák és más polgárcsoportok köréből. A torna, a testedzés viszont az iskolai életben is megjelent, s az 1860-70-es évektől egyre gyakrabban építettek tornaszobákat és tornaudvarokat. Az 1860-as évektől követhető sportmozgalom kibontakozásánál Pécs esetében is a helyi adottságok hasznosítása a jellemző. Ezért a város nagyobb parkjai, kedvelt túrázó és vízgyűjtőhelyei élveztek elsőséget a korai pécsi sportéletben.10 A közkedvelt Balokány-tó, a későbbi Madarász uszoda, a Tettye, a Ráth kert, a Ferences barátok rétje és a Szigeti külváros legelője tartoztak ide a hőskorszakban. Kiváló példa erre a Zsolnay Gyár déli végében elterülő Balokány-liget, illetve -tó. A mocsaras, ingoványos területről már a 18. század elejétől rendelkezünk forrásokkal. Ekkor még állatok itatására használták viszonylag bő vizét. A 1830-as években azonban már a város vezetése részéről is felvetődött a Balokány és környékének rendezése. Az 1836-ban a Magyar Királyi Udvari Kamarának felterjesztett tervezet eredményes volt, mert két év múlva már bérbe adták a tavat és környékét Vitéz Ferenc szűrszabómestemek.11 Ugyanakkor, a mai Dominikánus Házban székelő Katonai Nevendék (Nevelő) Intézet is itt kívánt fürdőiskolát létesíteni, de erre nem kaptak engedélyt. Viszont a Balokány bérlője úszóiskolát alapíthatott, amit Nuber Jakabnak adott bérbe. Az 1850-es évektől már annyira kelendő és kifizetődő a tó és fürdőjének bérlete, hogy pályázati úton döntenek erről. 1858-tól Engel Adolf nyerte el 15 évre, s el is végezte a felújítást, kabinokat is építve. Ugyanakkor egy „tomaintézet” létesítését is tervbe vette,

5 Lásd! 2. jegyzet

6 Uo.

7 Márfi Attila: A polgárosodás útján. In Pécsvárad. Szerk. Füzes Miklós. Pécsvárad, 2001. 394. p.

8 Lásd! 2. jegyzet, 207. p.

9 Bödő László: A Pécs-Baranyai Sport Egyesület megalakulása. In. Baranya megye testnevelés és sporttörténete. Szerk. Bezerédy Győző. Pécs, 1987. 98-100. p.

10 Márfi Attila: Pécs szabad királyi város dualizmuskori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918. In Baranyai Helytörténetírás 1989. Szerk. Szita László. Pécs, 1989.144-145. p.

11 Bödő László: Sportlétesítmények Pécsett a 19. században = Pécsi Szemle 2000. tél. Pécs, 2000. 83. p.

180