Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban az első világháború alatt. II. rész
lamint közvetlenül választópolgárai előtt83 vetette latba. A Házban 1912 májusa óta nem nyilatkozó Herczegh Sándor továbbra is tartotta magát szótlansági fogadalmához. A szigetvári választókerület tekintélyes vagyonnal rendelkező84 gazdapárti képviselőjéhez hasonlóan, teljes hallgatagságban végezte honatyai munkáját a lengyeltóti választókerület egyetlenegyszer fel nem szólaló Apponyi- párti képviselője, Kapotsfy Jenő is. Nagy Ferenc is csatlakozott a keveset szólók táborához. A Kaposvári választókerület munkapárti képviselőjének „passzivitása” némiképp érthető, hiszen 1906-tól kezdődően folyamatosan tagja volt a delegációnak,85 s jogi szaktudására a háborús kormányok mindegyike számított.86 Párttársánál, Szupits Dezsőnél nincsenek ilyen mérvű mentő tényezők. A tabi választókerület munkapárti képviselője nyolcesztendei honatyai működése alatt háromszor, a Ház bevételeit és kiadásait felügyelő számvizsgáló bizottság előadójaként emelkedett szólásra az ülésteremben. Viszont odahaza Somogybán, az állami és vármegyei adminisztráció munkáját összehangoló köz- igazgatási bizottság ülésein rendszeresen tevékenyen vett részt,87 sőt: ügyvédi hivatását is gyakorolta.88 Meglepő módon, Zboray Miklós is a keveset szólók táborát gyarapította. A háború előtt sokat szereplő néppárti honatya nevéhez a vizsgált időszakban mindösszesen egyetlen felszólalás és két közbeszólás fűződik. A fenti honatyákkal ellentétben, a két somogyi illetőségű gazdapárti képviselő törvényhozási szerepvállalása a háború alatt egy szemernyit sem csökkent. Novák János politikusi életútjának csúcsára ért, hiszen „az országos közügyek vitelében’’ a háború után már nem kapott szerepet. Pártelnöke, Szabó István viszont végérvényesen „rátette a lábát arra az útra, amely a magyar történelembe vezetett”. 83 ,képviselői beszámoló. Hegyi Árpád dr., a somogyszili kerület orsz. képviselője húsvét vasárnapján tartotta beszámolóját a kerületéhez tartozó Magyaratád, lgal és Szil községekben. Mind a három helyen igen nagyszámú választó közönség gyűlt egybe, akik tetszéssel és helyesléssel fogadták képviselőjük ama bejelentését, hogy belépett az Apponyi Albert gróf vezetése alatt álló 48- as alkotmánypártba. Az egyes községekből bizalmuk jeléül üdvözlő táviratot küldtek a 48-as alkotmánypárt vezéreinek: Wekerle Sándor miniszterelnöknek, Apponyi Albert gróf kultuszminiszternek és Andrássy Gyula grófnak.” = Svm. 1918. ápr. 5. 3. p. 84 .Jüsgazdaképviselők, akik nem kisgazdák. Szabó István nagyatádi orsz. képviselő vezetése alatt álló kisgazdapárt és a magyar gazdaszövetség legközelebb fuzionálnak és ez alapon Szabó István és Mayer János kisgazdapárti képviselőket beválasztották a gazdaszövetség választmányába. A kisgazdapárt két másik országos tagját: Novák János csurgói és Herceg Sándor szigetvári képviselőket azonban nem választották be a gazdaszövetség választmányába. Az oka ennek az, hogy Őket nem tekintik kisgazdáknak, mert mindkettő birtoka jóval meghaladja ugyanis az ezer holdat.” = Svm. 1918. május 15. 3. p. 85 A kiegyezés rendszere az osztrák-magyar közös kormány ellenőrzésére és a közös költségvetés megállapítására a Monarchia két felének törvényhozásaiból 60-60 tagú tanácskozó testületeket hozott létre. Az 1867. évi XII. törvénycikk értelmében a magyar Országgyűlés kebeléből ,/i közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság” 40 tagját a Képviselőház, 20 tagját pedig a Főrendiház választotta saját tagjai közül. A magyar és az osztrák delegáció egymástól elkülönülten, évente egyszer, néhány héten keresztül ülésezett. 86 ,A kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyainak rendezése. A kaposvári kerület képviselőjének törvénytervezete. Nagy Ferenc dr. titkos tanácsos nyilatkozata.” = Svm. 1918. jan. 18. 3. p. 87 ,A közigazgatási bizottság ülése.” = Svm. 1917. jan. 11. 4. p. 88 ,Agyonlőtte a leányát. Esküdtszéki tárgyalás.” = SH. 1917. jún. 6. 3. p. 140
