Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban az első világháború alatt. II. rész
október 31-én délután 5 óra tájt katonák egy csoportja Budapesten, Hermina úti bérelt villájában meggyilkolta gróf Tisza Istvánt. A forradalmi mintát követve, országszerte helyi nemzeti tanácsok alakultak. November 1-jén megalakult a Kaposvári Nemzeti Tanács, majd november 4-én - a megyegyűlés keretében - létrejött a Somogy vármegyei Nemzeti Tanács is. A vármegyei közgyűlés a törvényhatóság forradalmi szervének elnökségébe Széchényi Aladár főispánt, Kacskovics Lajos alispánt, Gaál Gaszton volt országgyűlési képviselőt és Szabó Istvánt választotta be. A kisgazdák vezére a somogyi megyegyűlésből támogatásáról biztosította az új kormányt „a rend és nyugalom' helyreállítása érdekében. Határozottan cáfolta a gazdapárt ellenforradalmi beállítottságáról felröppenő híreket, ugyanakkor beismerte, hogy a forradalomban nem vett részt, sőt, a forradalmi mozgalmak megakadályozására felesküdő gróf Hadik János kormányában miniszteri szék várta. Szabó István nemzeti összefogást sürgető beszédének kivonatát a helyi sajtó ekképp közölte: „Szabó István beismeri, hogy nem vett részt a forradalomban, más alakulásban vett részt, mégis biztosít mindenkit, hogy sem az országban, de különösen Somogy megyében senki sem gondol ellenforradalomra. Amíg itt béke és rend lesz, minden magyar ember különbség nélkül támogatja a kormányt, tekintet nélkül arra, hogy párthíve e a minisztereknek. Aki a teljes rend helyreállításában nem támogatja a kormányt, az hazaáruló. Majd ha teljes béke lesz, akkorám szervezkedjenek azok, akik inás politikai véleményen vannak, hiszen minden parlamentben kell egy ellenzék. De addig örüljünk, hogy van egy erős kormány és pártkülönbségre tekintet nélkül támogassuk. Itt nem lesz ellenforradalom! Első dolog, hogy a rend és nyugalom helyreálljon. Ehhez szükséges, hogy a szigorú rekvirálási büntetések mérsékeltessenek, sőt a végrehajtottak függesztessenek fel. Feledjük a múltak bűneit és minden magyar ember tartson össze Somogybán. ”76 A harcterekről nem megfeledkezve, november 3-án Viktor Weber tábornok - a már nem is létező Monarchia nevében - Padovában fegyverszüneti egyezményt kötött az antant hatalmakkal. A Károlyi-kormány - Magyarország nevében - november 13-án, Belgrádban kötött az ország déli és keleti területein demarkációs vonalakat megállapító fegyverszüneti egyezményt (katonai konvenciót) az antant keleti hadseregeinek parancsnokságával. Ugyanezen a napon IV. Károly visszavonult a magyar államügyek vitelétől, s kijelentette, „már eleve” elismeri azt a döntést, „mely Magyarországjövendő államformáját megállapítja” (Eckartsaui nyilatkozat). November 16-án a Képviselőház,77 majd a döntés következményeként a Főrendiház mondta ki feloszlását.78 Az Országgyűlés feloszlásának kimondását követően, az ideiglenes törvényhozói hatalmat gyakorló, már több száz fősre bővült Magyar Nemzeti Tanács nevében, gróf Károlyi Mihály miniszterelnök az Országház lépcsőiről kikiáltotta a köztársaságot („Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság.”).79 A somogyi választókerületek képviselői IV. Károly uralkodása alatt a Képviselőházban igen eltérő gyakorisággal nyilvánultak meg. A háború előtt feltűnően aktív Hegyi Árpád a vizsgált időszakban nem szólalt fel, neve alatt a Képviselőházi Naplóban csupán néhány közbeszólás szerepel. A somogyszili választókerület Apponyi-párti képviselője ékesszólását inkább Somogy vármegye törvényhatósági bizottságában (például Kacskovics Lajos alispán munkásságát dicsérve),80 Kaposvár rendezett tanácsú város közgyűlésében (például a városi vízműtelep üzemanyag-ellátásának tárgyában,81 vagy a kaposvári rabkertészet városi földbérletének meghosszabbítása ügyében),82 va76 .Megyei közgyűlés. A járások maguk alakítják meg nemzeti tanácsaikat. Somogy megyében nem lesz ellenforradalom. ” = Svm. 1918. nov. 5. 3. p. 77 Az 1910-ben összeült Képviselőház utolsó előtti országos ülését 1918. október 23-án tartotta. A Ház utolsó országos ülésén - november 16-án - 413 képviselő közül mindössze 70-80 honatya jelent meg. Az ülés a Képviselőházi Napló szerint 5 percig tartott. KN. XLI. kötet. 451. p. 78 Az 1910-ben összeült Főrendiház utolsó ülésén - november 16-án - 362 főrend közül nagyjából 30-an jelentek meg. Az ülés a Főrendiházi Napló szerint 10 percig tartott. Főrendiházi Napló 1910-1918. V. 234-236. p. 79 ,A Magyar Nemzeti Tanács l. ülése 1918. november 16-án, szombatonKN. XLI. kötet. 455-463. p. 80 „Vármegyei közgyűlés.” = Svm. 1917. febr. 6. 3. p. 81 „Vízhiány fenyegeti Kaposvárt. Nem kap a város gáz-olajat.’’ = SH. 1917. márc. 31. 3. p. 82 ,A kaposvári rabkertészet földbérlete.’’ = Svm. 1917. okt. 27. 4. p. 139
