Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban az első világháború alatt. II. rész
hogy nem helyesli „a nyakló nélkül való földosztást”. Elképzelése szerint, a volt tulajdonosok egykori földterületeikért cserébe, államilag garantált értékű kötvényeket kaptak volna. Ha a kormány a magyar nép zömét tisztességes módon földhöz juttatja - mondta - elkerülhető a ,Jbolsevikizmus.” Pártja nevében 10 pontból álló határozati javaslatot tett le a Ház asztalára: 1. Azonnal meg kell szüntetni a közös ügyek rendszerét. 2. Azonnal fel kell állítani a magyar külügyminisztériumot, s ki kell nevezni a magyar külügyminisztert. 3. A magyar külügyminiszter haladéktalanul kezdjen béketárgyalásokat az antanttal. 4. A magyar állampolgárságú katonákat azonnal szállítsák haza a határok védelme érdekében. 5. A kormány nyújtson be törvényjavaslatot az állami kisajátítási jogról. 6. A kormány tiltsa meg az élelmiszerek és takarmányfélék határon túlra való kivitelét. 7. A kormány kizárólag a hadsereg részére rekviráltasson. 8. A kormány oszlassa fel a központi elosztás érdekében létrehozott központokat. 9. A rekvirálások következtében közigazgatási úton kiszabott büntetések végrehajtását azonnal függesszék fel, s a büntetések felülvizsgálatára megyei bizottságok küldessenek Id. 10. Az uradalmi munkára katonailag kirendelt kisgazdák - saját földjeik munkálására - azonnal bocsájtassanak haza. Természetesen a kisgazdák határozati javaslatának első négy pontját - a nemzetiségi honatyákon kívül - valamennyi, a témakörben Szabó István előtt szóló képviselő elővezette.74 Október 23-án a képviselőházi pártok vezérei tárgyalásokat kezdtek egy új kormány lábra állításáról. Gróf Károlyi Mihály követelését, jelesül, hogy pártja, valamint a parlamenten kívüli polgári radikálisok és szociáldemokraták túlsúlyával alakuljon kormány, az Andrássy-Apponyi tandem nem fogadta el. A sikertelen kormányalakítási tárgyalások ellenére Wekerle Sándor késő este ismét lemondott. Még ezen az éjszakán a Károlyi-párt, a szociáldemokrata párt és a polgári radikális párt titokban ellenkormányt alakított - gróf Károlyi Mihály elnöklete alatt - Magyar Nemzeti Tanács néven. Károlyi október 25-én délután közölte IV. Károllyal az ellenkormány létrejöttét, s kérte a királyt, nevezze ki miniszterelnökké. A várakozó álláspontra helyezkedő uralkodótól Károlyi válasz nélkül távozott. („Sem nemet, sem igent nem mondott semmire.”) Másnap a Nemzeti Tanács megjelentette 12 pontba foglalt proklamációját „Magyarország népéhez!” címmel. Az ellenkormány követelte a háború azonnali befejezését, az ország teljes függetlenségének megteremtését, mélyreható demokratikus reformok bevezetését, valamint a nemzetiségekkel történő kiegyezést az ország területi integritásának sérelme nélkül. A gazdapárt vezetősége még október közepén beadvánnyal fordult IV. Károly kabinetirodájához, melyben kihallgatást kért a kisgazda vezérkar számára. A király október 26-án a gödöllői kastélyban fogadta Szabó Istvánt és Mayer Jánost. A gazdapárti képviselők - miután biztosították az uralkodót a földművelő nép hűségéről - „erősen demokrata irányzatú", a szükséges politikai és gazdasági reformokat bevezetni képes kormány kinevezését kérték. Felhívták az uralkodó figyelmét a „radikális” birtokpolitikai reform azonnali végrehajtásának szükségességére, hangsúlyozva, „a magántulajdon rendjének fölforgatását” viszont nem kívánják.75 Október 27-én IV. Károly ismét fogadta Károlyit, valamint szövetségeseit, a polgári radikális Jászi Oszkárt, illetve a szociáldemokrata Garami Ernőt és Kunfi Zsigmondot. A királyi felhatalmazás azonban ismét elmaradt. Október 28-án, Budapesten hatalmas tömeg követelte Károlyi miniszterelnöki kinevezését. A tömeget a rendőrség a Lánchíd pesti hídfőjénél - „halottak és sebesültek árán” — feltartóztatta. Október 29-én az uralkodó megbízásából József főherceg gróf Hadik Jánost nevezte ld miniszterelnöknek. A működését elkezdeni sem tudó új „kabinetben” Szabó István volt a kijelölt földmívelésügyi miniszter. Október utolsó napjaiban Magyarország nemzetiségei sorra kinyilvánították, nem kívánnak tovább Szent István koronája alá tartozni. Október 29-én összeomlott az osztrák-magyar haderő ellenállása az olasz fronton. Másnap, október 30-án, Budapest utcáin megkezdődött a forradalom, melynek eredményeképp József főherceg október 31-én gróf Károlyi Mihályt nevezte ki miniszterelnökké. A lényegében vér nélküli hatalomátvétel a „régi rendszertől” vezéráldozatot követelt: 74 KN. XLI. kötet. 337-345. p. 75 Király István: Nagyatádi Szabó István útja a képviselői mandátumtól az őszirózsás forradalom miniszteri székéig. II. rész. = Agrártörténeti Szemle 1972/1-2. 174. p. 138
