Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)

Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban az első világháború alatt. I. rész

ban tanúsított általánosságban nem emberséges magatartását ostorozta, s a helyzet - a bakák panaszainak - kezelésére képviselőházi vizsgálóbizottság felállítását javasolta. Felszólalásának veleje azonban az állami birtokpolitikával szemben támasztott kisgazda igények felsorolása volt. A gazdapárt elnöke törvényekkel megtámogatott, önfenntartó kisgazdaságokat létrehozó állami telepítést, parcellázást, kisbéried rendszert kért. Orosz hadifoglyoktól vett értesüléseire hagyatkozva tájékoztatta képviselőtársait, hogy az orosz állam nem nadrágszíjparcellákra, hanem életképes birtokokra telepíti földnélküli agrárnépességét, s e felfogás átvételét kérte a kormánytól. Üdvözölte Prohászka püspök elképzeléseit, koncepciójával csak néhány pontban szállt vitába. Szabó a 10 000 kataszteri holdnál kisebb birtokokra is kiterjesztette volna az állami felvásárlás-kibérlés rendszerét. A székesfehérvári megyéspüspök örökbérleti rendszerét nagy örömmel üdvözölte, ám javasolta, hogy a kisgazda bérlő, ha lehetősége nyílik rá, esztendők múltán megvehesse bérletét. Javasolta továbbá, hogy az önként felajánlott nagybirtokokra az állam mellett, legyen elővásárlási joga a községeknek, a közbirtokosságoknak és a hitelszövetkezeteknek is, s csak e négy faktor végezhessen parcellázást.75 A Házban kifejtett „birtokpolitikai” elképzeléseit a Gazdapárt hetilapja, az általa írt és szerkesztett Magyar Lobogó népszerűsítette.76 A felszólalás rövid kivonatát a Somogyi Hírlap június 17-én közölte.77

1916 nyarán a törvényhozás pártstruktúrája is átalakult. Július 9-én gróf Károlyi Mihály kilépett a Függetlenségi Pártból, és mintegy 20 képviselővel július 18-án új pártot alapított Függetlenségi és 48-as Párt néven. Károlyi és társai kilépésével a Függetlenségi Pártból eltűnt a németellenes irányvonal.78

A pártszakadás belpolitikai izgalma nem akadályozta Szabó Istvánt abban, hogy július 12-én interpellációval forduljon a honvédelmi miniszterhez, az aratásra kirendelt katonai munkásosztagok összeállításával kapcsolatos visszásságok tárgyában. A kisgazda honatya elpanaszolta, hogy egyes katonai hatóságok ezen ügyekben nem jártak el kellő körültekintéssel. Az aratóbrigádokba gyakorta kerültek mezőgazdasággal életvitelszerűen nem foglalkozó katonák, s e körülmény okán számtalanszor megakadt a betakarítás. Nehezményezte, hogy kisbirtokosok is belekerülnek ezekbe a kommandókba, pedig a kisgazdákat otthon is várja a munka. Véleménye szerint, a katonai aratóbrigádokat földdel nem rendelkező mezőgazdaság munkásokból kellene összeállítani, a parasztgazdákat pedig szabadságolással kellene segíteni a betakarításban. A Nagyatádi választókerület képviselője felszólalását lezárva, újra szép szavakkal dicsérte a „szegény nép” asszonyait-lányait, az ország érdekében végzett erőn felüli munkájukért.79 Az interpellációról a Somogyi Hírlap tudósítást közölt.80

A magyar állam a háború egyre növekvő költségeit az adók és járulékok emelésével is igyekezett finanszírozni. 1916. július 14-én, az illetékek emelésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásán Novák János elismerte ugyan az állami bevételek gyarapításának szükségességét, ennek ellenére, mint a „kisemberek” szószólója, határozottan elutasította az illetékemelés tervezetét.81

Szabó István ugyanezen az ülésen a szeszadót emelni kívánó tervezet ellen ágált. „Ősi jogot" kíván elkobozni a kormány, mondotta, amikor megtiltja a háznál való pálinkafőzést (az ún. kisüstöt), s járási szinten szervezett, államilag ellenőrzött ún. központi főzdékbe kívánja kényszeríteni a falvak cefréjét.82 Miután Szabót követve Novák János is az „ősi juss” elvételét emlegette,83 a pénzügyminiszter jobbnak látta tisztázni a kérdést. Teleszky János kijelentette, a központi főzdék legfontosabb feladata a szilvaaszalás és a szilvalekvárfőzés, s a szeszfőzés csak melléktevékenységként szerepel. Megnyugtatta a kisgazdákat, a kormány nem tiltja be a kisüstöt, „csak” a főzött pálinka után fizetendő szeszadó összegét emeli meg.84

75 KN. XXX. köt. 37 - 43. p.

76 Király István: Nagyatádi Szabó István útja a képviselői mandátumtól az őszirózsás forradalom miniszteri székéig. I. rész. In. Agrártör. Sz. 1971/3 - 4. 441 — 443. p.

77 .A nagyatádi képviselő felszólalása a parlamentben.” SH. 1916. jún. 17. 3. p.

78 Galántai, 2001. 234 - 236. p.

79 KN. XXX. kötet. 376 - 378. p.

80 ,A nagyatádi képviselő interpellációja." SH. 1916. júl. 14. 2 - 3. p.

81 KN. XXX. köt. 436 - 438. p.

82 Uo. 461 - 466. p.

83 Uo. 467 - 468. p.

84 Uo. 470-474. p.

66