Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)
Rezümék
REZÜMÉK VÉGH FERENC: KÜZDELEM A SOMOGY MEGYE FELETTI URALOMÉRT BOLONDVÁR ÉS LAK VÁRAINAK VISSZAFOGLALÁSA A TÖRÖKÖKTŐL 1599-BEN. ADALÉKOK A TIZENÖT ÉVES HÁBORÚ DUNÁNTÚLI HADMŰVELETEIHEZ A I labsburg és az Oszmán Birodalom között zajlott tizenöt éves háború (1591/93-1606) történetének kevéssé ismert mozzanata a keresztény erők 1599. novemberi, dél-dunántúli offenzívája. Az Adolf von Schwarzenberg győri végvidéki és Nádasdy Ferenc dunántúli kerületi főkapitány vezetésével zajló hadművelet különlegességét az adta, hogy ezúttal lehetőség nyílott a támadás hátterében meghúzódó változatos okok és indítékok bemutatására. Az egy hétig tartó hadművelet ugyanis válasz volt a tatár had októberi, Felföldet pusztító portyájára, de megindításában a vezérek személyes érdekei is közrejátszottak. Az 1599. évi, meglehetősen szerény keresztény hadisikereket is gyarapítani hivatott támadás célja egyebek mellett Kaposvár elfoglalása lehetett. A Kapós-parti vár bevételével Somogy megye csaknem egész területe felszabadult volna az oszmán megszállás alól. A hadjárat ezt ugyan nem érte el, de a Kanizsa felől kibontakozott támadás során keresztény kézre került Lak és Bolondvár. Jóllehet a két Balaton-parti erősség csak 1600 őszéig volt magyar kézen, a somogyi offenzíva mérlege összességében mégis pozitív volt. Mutatja ezt az is, hogy az 1603-ban, a két török végház visszaszerzésért indított újabb hadművelethez a négy évvel korábbi szolgált példaként. NAGY-TÓTI I MÁRIA: „ÉN SZEGÉNY NYOMORULT MOCSOLÁGI ISTVÁN KAPOS VÁRBAN SÖTÉT TÖMLÖCBEN HEVERT, NAGY NYOMORÚSÁGOT SZENVEDŐ...” ADALÉKOK A KORAÚJKORI RABTARTÁS TÖRTÉNETÉHEZ A közlemény Mocsolági vagy Moesoládi István, Batthyány I. Ádám egyik szervitorának leveleit mutatja be, melyeket 1648-as rabsága idején írt urának. A publikáció első részében a szerző a török kézen lévő Kapos várának helyzetét valamint a török-magyar rabszerzés, rabtartás és rabkiváltás körülményeit, módszereit közli. A második részében a szerző a Batthyányaknál tizedesi rangban szolgáló katona leveleit boncolgatja. A katona többször esett a török fogságába, de levelei csak 1648-ból maradtak fent. Ezekből fény derül ármányra, cselszövésre, váltságdíjakról és rabok cseréjéről történő alkudozásokra. GŐZSY ZOLTÁN: ADALÉKOK A 18. SZÁZADI SOMOGY MEGYEI EGÉSZSÉGÜGY STRUKTURÁLIS FEJLŐDÉSÉHEZ ORVOSI ELLÁTÁS. ISPOTÁLYOS HÁZ, GYÓGYSZERTÁR A tanulmány arra keresi a választ, hogy miért tapasztalhatunk Somogy megyében a 18. század végén több hiányosságot az egészségügy struktúrájában annál, mint amennyit elvárt akár az uralkodó, akár a magyar kormányszervek, illetve, hogy miért realizálódtak a gyakorlatban kevéssé hatékonyan, kevéssé szervezetten a különböző, egészségügyet érintő rendeletek. A 18. században még nem fejlődött ki Somogybán az a struktúra, melyet a Habsburg uralkodók megkívántak a vármegyéktől. Ennek a legfőbb oka a városi funkciók olyan mértékű és minőségű hiánya, amely nem váltott ki önmagából egészségügyi funkciókat. Somogyi településeken egészségügyi struktúra vagy annak bármilyen eleme ekkor két okból jöhetett létre, egyrészt egy már meglévő, speciális funkcióból adódóan (legyen az gazdasági, piaci, közigazgatási, egyházi), másrészt az állam, a megye, a birtokos vagy egy magánszemély külső beavatkozása, következtében. Mivel ezek az elemek hiányoztak, a szomszéd megyékhez képest viszonylag későn, csak a 18. század vége felé találkozhatunk a struktúra kiépülésének kezdeteivel. E kezdeteket szinte kivétel nélkül külső beavatkozásokhoz köthetjük, ráadásul ezek az innovációk általában esetlegesek és véletlenszerűek voltak, nem az adott település vagy a vármegye teremtette meg, hanem kívülről, más megyéből 197
