Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)
Rezümék
érkezett az alapítás. A spontán, belső fejlődés az 1840-es évektől indult meg, és a 19. század végére láthatjuk a megyei struktúra megfelelő és szervezett kiépítését. Jelen tanulmány három szegmensét vizsgálja az egészségügyi struktúrának, egyrészt az is- potályos házak alapítását és kezdeti történetét, másrészt a városi, járási, megyei orvosok pályáját, végül a patikák létrehozását, főként adalékokat, kiegészítéseket kínálva a viszonylag gazdag megyei egészségügy-történeti irodalomhoz. DOMOKOSNÉ SZALAI ZSUZSANNA: PRIBÉRI ÉS VUCHINI GRÓF JANKOVICH LÁSZLÓ, SOMOGY VÁRMEGYE FŐISPÁNJA 1860-1886 PÁLYAKÉP-VÁZLAT EGY SOMOGYI FŐISPÁNRÓL A DOKUMENTUMOK TÜKRÉBEN. FORRÁSKÖZLÉS Gróf Jankovich László, megszakításokkal, mintegy negyedszázadig volt Somogy vármegye főispánja (1860-1886), ennek ellenére tevékenysége mindezidáig feldolgozatlan. A forrásközlésben a szerző a Somogy Megyei Levéltár őrizetében lévő fondokból válogatta össze pribéri és vuchini gróf Jankovich László főispán közszolgálatban eltöltött szereplésére vonatkozó dokumentumokat. A pályakép-vázlat nem törekszik az életút teljes bemutatására, a főispáni kinevezésekre helyezte a hangsúlyt. NÜBL JÁNOS SOMOGYI HONATYÁK SZEREPLÉSE A KÉPVISELŐIIÁZBAN AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT. I. RÉSZ A tanulmány a Somogy Megyei Levéltár 2008. évi évkönyvében „Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban 1910 és 1914 között” címen megjelent közlemény folytatása. A szerző a képviselőházi napló, illetve a Somogyvármegye és a Somogyi Hírlap című újságok segítségével a szarajevói merénylettől Ferenc József haláláig követi a Somogy vármegyei választókerületek képviselőinek törvényhozási szereplését. RÉCSEI BALÁZS: SZÁZ ÉVE SZÜLETETT DR. TAKÁTS GYULA. DOKUMENTUMOK A KÖLTŐ PEDAGÓGUSI ÉS MUZEOLÓGUSI MŰKÖDÉSÉNEK IDEJÉBŐL (FORRÁSKÖZLÉS) Dr. Takáts Gyula író, költő, pedagógus és múzeumvezető 1911. február 4-én született a Somogy megyei Tab nagyközségben és 2008. november 20-án hunyt el Kaposvárott. A forrásközlés apropóját születésének centenáriuma adja. A dokumentumválogatás kizárólag a Somogy Megyei Levéltár őrizetében lévő iratokból készült. Segítségükkel a József Attila-díjas költő pályájának kevésbé feldolgozott szakaszába pillanthatunk bele. Olyan, eddig publikálatlan és életrajzához pontos adalékokkal szolgáló iratok kerülnek az érdeklődők elé, amelyből mintegy évtizednyi pedagógusi munkásságára és felmenőire vonatkozó információk sokasága meríthető. Oktatástörténeti szempontból különösen érdekesek és értékesek saját, és édesapja, Takáts Gyula Ferenc pedagógusi minősítési lapjainak bejegyzései. Tanári működésüknek és a dr. Takáts Gyula költői indulásának számos olyan részlete sűrűsödik az közölt forrásokban, amelyek egy tudományos igényű életrajzban feltétlenül feldolgo- zandók. Figyelemre méltó a költő apjának iskolán kívüli társadalmi szerepvállalásának sokszínűsége. A forrásközléssel egyben a megyei tanfelügyelőségi iratok Pedagógusok minősítési lapjai állágára is fel kívánjuk hívni a figyelmet, amelyben közel kétezer, a 20. század első felében működött somogyi pedagógus adattára található. Ezek mellett a szerző beválogatott egy másik „évfordulós” somogyi művészóriással kapcsolatos dokumentumot is. Ugyanis múzeumvezetőként dr. Takáts Gyula kezdeményezésére vették fel az 1861-ben, tehát 150 éve született Rippl-Rónai József festőművésznek a kaposvári Róma-hegyen álló villáját műemlék-jellegű épületek közé. A sort a Kaposvár díszpolgára cím odaítélésének indoklását is tartalmazó városi tanácsi jegyzőkönyv zárja. 198
