Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)

Szőllősy Ferenc: Visszapillantó tükör (bevezetőt és jegyzeteket írta, a szöveggondozást végezte: Csóti Csaba, a kéziratot átírta: Domokosné Szalai Zsuzsanna)

az elhanyagolt épületeké. De igazában nem is ez volt benne a visszataszító, hanem a magasan vágott kis rácsos ablakok, melyeken pirosra festett vasablakok egészen sötétté varázsolhatták a zárkákat. Ha a tárgyak élni tudnak, akkor ezek az ablakok fájdalmas kínokat állhatták ld. Kicsiny, négyszögletes nyílások voltak, felső részük boltozatos, az ablakokon az erős vasrácsokon kívül drótháló és minden este zsávolynadrágos, kékzubbonyos őrök tették fel rá a zsaluszerű külső vasablakokat, ezzel teljes sötétségbe kényszerítették a zárkákat. Hosszú, vigasztalan, fojtott hangú épület volt, amely mindenkor komoran nézett a reménytelenségbe s becsukta szemét, mintha mindig nehéz könnycseppek csorogtak volna végig a maszatos falakon. Kis sírdogáló öröm kerekedett a szomorú ház körül vasárnaponként, amikor batyukkal terhelten megjelentek beszélgetőre az otthoniak, kiöntve szívük fájdalmát és az elemózsiás batyukat. Amikorra én emlékezem, az 1900-as évek első tizedére, a szegénylegényekre már csak az em­lékezés bátortalan ködfüggönyén át lehetett következtetni, de a komor épületet még körüllengte ezer és ezer szenvedő szegénylegény reménytelen emléke. Akkor már idegen börtönök mélyén talpig vasban sínylődtek az egykori szegénylegények - ha ugyan még életben voltak. A Teleki utcai megyebörtön környékét vasárnaponként már cigányasszonyok és cigánygyerekek tömege lepte el. Voltak persze szép számmal magyar rabok is, ezek asszonyai külön csomóban üldögéltek a falak hosszában, közben halkan tereferéltek, jó nagyokat sírtak, eszegettek és várták a „beszélőt”, hogy elzokoghassák panaszaikat. Kaposvár akkori északi szélén, ahol az Esterházy-uradalom majorja szerénykedett a gémeskúttal és a nagy granárimnmaT’000, ahová a Zárda-utcából (ma Április 4- utca) a tengelyig sarat dagasztó kocsikerekek kanyarogtak, 1903-ban már épült az impozáns Igazságügyi palota és mellette az új fogházépület.26 Sok tréfa és élcelődés született annak idején erről az építkezésről, mert ott volt a „város vége”, mögötte már csak a major, a honvéd laktanya és a honvéd gyakorlótér volt, egyébként semmi más, csupán szántóföldek és távolabb itt-ott egy-egy major, puszta, vagy tanya, mint a Fácános, Zarany-puszta, Iváncsi-major, stb. Az Igazságügyi palota legmagasabb tornyára felkerült 1905-ben a bekötött szemű Justitia is­tenasszony szobra a mérleggel. Hamarosan megszületett az első vicc is.- Miért van bekötve a szeme annak a nőnek? - kérdezte egyik polgár a másiktól.- Hát maga még ezt sem tudja?! ... Hogy ne lássa, mennyit kapnak a kadarkútiak.<!S‘,°‘’ Rövidesen követte a második vicc. Ugyanis az Igazságügyi palota szembe nézett a vármegye­házával.28- Miért kötötték be Justitia szemét? - kérdezte a tréfabeli polgár a társától.- Külön kérte, mert még látni sem akarja régi helyét. Justitia az Igazságügyi palota tetején a mérleget tartja kezében.- Mit méricskél az az asszony a palota ormán? - kérdi a toponári gazda a kaposvári polgártól.- Az, édes barátom, azt méri, hogy ott a háta mögött a granáriumban mennyit nyom pontosan a gabona.- De ha méregeti, akkor miért van bekötve a szeme?- Hogy ne lássa herceg Esterházyné, mennyi gabona hiányzik, mennyit vitt el a granáriumból a gazdatiszt, a tiszttartó, a számtartó és a majorgazda. Ezek kötötték be a szemét. A következő évben, vagyis 1906-ban végleg elkészült az Igazságügyi palota. Megkapta Kaposvár életében az első aszfaltos járdát is az Igazságügyi palota és a megyei fogház előtti részen, az Esterházy (ma Bajcsy-Zsilinszky-) utca és az Árpád- (ma Kossuth Lajos) utca egy kis darabját leaszfaltozták. Minő nagy is lett az ellentét: aszfaltos gyalogjáró és kocsi tengelyig érő agyagsáros kocsiút. Ezt a Ma tűzoltó laktanya. 26 Ma a terület a Bajcsy-Zsilinszky u.-Kossuth Lajos u. által határolt térség. Az említett Igazságügyi palota jelenleg a Somogy Megyei Bíróság épülete. A szóbeszéd szerint Kadarkúton mindenre lehetett tanút találni. Csak meg kellett fizetni. Állítólag taksája volt az egyszeri tanúskodástól a komplikált tanúskodásig minden törvényszéki ügynek. 28 Akkoriban a Főutcán található Vármegyeháza (ma Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága) közötti terület még beépítetlen volt. 4,11,4 8 Előzőleg ugyanis a törvényszék a vármegyeházán működött. 85

Next

/
Thumbnails
Contents