Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Gáspár Ferenc: A kaposvári közkórház történetének 1922-1930 közötti eseményei. (Egy döntési folyamat dokumentumai Kaposi Mór Oktató Kórház Bodosi Mihály Kórháztörténeti Gyűjteményében)
A KAPOSVÁRI KÖZKÓRHÁZ TÖRTÉNETÉNEK 1922-1930 KÖZÖTTI ESEMÉNYEI (EGY DÖNTÉSI FOLYAMAT DOKUMENTUMAI A KAPOSI MÓR OKTATÓ KÓRHÁZ BODOSI MIHÁLY KÓRHÁZTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYÉBEN) GÁSPÁR FERENC Petz Aladár, a győri kórház nagy tekintélyű igazgató főorvosa a Népegészségügy hasábjain lefolytatott vitában kijelentette: „Számos kórház fejlődése ismeretes előttem, de nincsen tudomásom arról, hogy bármelyiknél is ez a fejlődés felülről lefelé, az illetékes kormány vagy törvényhatóság részéről alkalmazott octroj formájában következett volna be. Sőt ellenkezőleg, a kórházak fejlesztési törekvései mindenkor alulról, az intézmény kebeléből, orvosoktól indultak ki.’’1 írásunk célja az idézett megállapításnak ellentmondó történet bemutatása, amelyben a megvalósuló fejlesztés a kórház igazgatójának folyamatos ellenállása mellett, egy politikai párt direkt módon megnyilvánuló érdekérvényesítése közepette bontakozott Id. Amidőn a továbbiakban úgy tűnhet, hogy a kaposvári közkórház szülészeti osztályának létrehozásáról beszélünk, valójában a közkórház új, dinamikus fejlődési szakaszának nyitányáról szólunk. Ismerete a kórháztörténet egyik fehér foltját szünteti meg. Somogy a Tanácsköztársaság bukását követően a formálódó földreformmozgalmak egyik központjaként a politikakreálás hangsúlyos helyévé vált. Különösen állítható ez annak ismeretében, hogy a Nagyatádi Szabó István alapította és vezette kisgazdapárt már az 1920-as nemzetgyűlési választást követően kormányzati tényező lett. Nem lehet célunk a változó politikai viszonyokkal mélyebben foglalkozni, ezért kizárólag a témánk szempontjából fontos 1922. évi parlamenti képviselő-választás kaposvári eseményeihez nyúlunk vissza. Tárgyalt időszakunkban - amikor a kisgazdapárt már egyesült a Rethlen vezette politikai erőkkel, és létrejött az Egységes párt - az új párton belüli dominancia megszerzésért még folyt a vetélkedés, ami a választókerületi képviselőjelöltek kiválasztásában csúcsosodott ki. A pártközpont Kaposváron a bethleni szárnyhoz tartozó Ereky Károlyt szándékozott indítani.2 Tankovich János a helyi kisgazdák vezetőjeként és nem mellesleg a pártalapító Nagyatádi Szabó vejeként minden eszközt megragadott, hogy apósának elkötelezett személyre cserélje át a központ jelöltjét. Elsősorban a kisgazdapárt - általa tulajdonlott és szerkesztett - helyi sajtóorgánumát, a Délmagyarországot használta fel célja elérésére. Tankovich fő érve a központi jelölttel szemben az volt, hogy antiszemita megnyilvánulásaival megzavarja a városban a felekezeti békét. Ellentétben vele, saját választottjuk „a vármegye legnépszerűbb és legdemokratikusabb főura, grófHoyos Miksa, aki osztály- és felekezeti különbség nélkül a szeretet törvényének magaslatán áll.”3 1 Petz Aladár: A kórházi gazdálkodás rationalizálásának kérdéséhez. In. Népegészségügy. 1929/14. 795. p. 2 Ereky Károly (1878-1952) mérnök, közgazdász. Aktívan közreműködik a Tanácsköztársaság leverésében, a Friedrich- kormányban népélelmezési miniszter. 1920-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja programjával nemzetgyűlési képviselő. 1922 után visszavonult a politikai közszerepléstől, és a gazdasági, tudományos életben tevékenykedett. 1946-ban a népbíróság elítélte, a váci börtönben halt meg. Ott is folytathatta kutatásait, de feljegyzései máig nem kerültek elő. Az 1980-as években angol tudománytörténészek „fedezik fel” tudományos munkásságát, őt tartják a „biotechnológia” kifejezés megalkotójának és a disciplina alapelvei első leírójának, a gyakorlati alkalmazás megteremtőjének. Fán - Kralovánszky: Az Ereky-rejtély megoldása. Hogyan született meg a biotechnológia első koncepciója Magyarországon? In: A honi Kopernikusz recepciótól a magyar Nobel-díjakig. Recepció és Kreativitás - Nyitott Magyar Kultúra. Szerk.: Palló Gábor. B., 2004. 240-268. p. 3 Gróf Hoyos Miksa (1874-1956) jogi tanulmányait követően a magyaróvári Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet. A Somogy vánnegyei törvényhatósági bizottság örökös tagja, felsőházi póttag. Több gazda-biztosítóintézet alapítója, a Dunántúli Bank és Takarékpénztár Rt., az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke. A Somogyvármegyei Tüdővész Ellen Védekező Egyesület alapító tagja. Birtokai jövedelméből jelentős adománnyal támogatta annak megalakulását, működését. A hivatkozott rész: Új-Somogy, 1922. márc. 17. 2p. 59
