Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Récsei Balázs: A Somogy megyei települések haszonállat-állománya az 1870. év elején végrehajtott összeírásban (forrásközlés)
seihez kívántak alapot szolgáltatni, illetve ez az adatbázis a tudományos kutatóknak egy rendkívül gazdag forrás, amellyel a kortárs, valamint a jövőbeli társadalom- és gazdaságpolitikai elemzések kellő alapot kapnak. Emellett a nagyközönség igényeit is ki akarták elégíteni a publikációval. E hármas célt az abszolút és az arányszámok együttes megadásával vélték elérni.5 A kötet megyénként, azon belül járásonként közli az adatsorokat. A szabad királyi és kiváltságos városok az adott megye után kerültek. Mint ismeretes, Somogybán utóbbi két kategória nem volt jelen. Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálásnak szinte az egész országra kiterjedő, az 1878- as közigazgatási állapotok szerint összeállított anyaga a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának kéziratgyűjteményében található. Ezt az anyagot eddig csak kevesen használták. Egy OTKA program keretében 2005-ös megjelenéssel részben feldolgozták, és a vallási adatokat településszinten publikálták. Ezenkívül megadták a házak, a családok, a férfiak és nők, valamint a lakosok számát, mivel a kéziratos kötetekben csak ezek az adatok szerepelnek. Hangsúlyozom, hogy ez a kiadvány az 1878-ban összeállított kéziratos kötetekből készült. Ezek valószínűleg az 1880-as népszámlálás előkészítő munkáihoz voltak szükségesek, így érthető, hogy az 1878-as járási és települési beosztást követik.6 Példának okáért Somogy megye 1869. december 31-én 6 járásból állt, míg az 1870-es évek eleji községi és körjegyzőségi rendezés idején újabb két járást alakítottak ki. Az 1869-es tabellákon 316 település szerepel, míg az 1878-as kéziratos kötetekben 313 (+ Lipótfa külön adatolva Bárdnál).7 Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás alkalmával felvett adatok alapján a települések házainak és a lakosság számát az 1873. évi helységnévtárban8 közölték. Ez a kiadvány a vallási adatokat nem, csak a felekezetek szervezeti adatait tartalmazza. Az 1870-es években az egyes törvényhatóságokra vonatkozó népszámlálási adatok egy részét füzetekben kezdték kiadni. Ebben a jelenlévő népesség nem, vallás, állapot, honosság, jelen- és távoliét, műveltségi fok, kor, hivatás és foglalkozás szerinti adatait közölték járási szinten, valamint a hasznos háziállatok számadatainak egy részét. Településsorosán a jelenlévő népességen kívül a vallási megoszlást és a hasznos háziállatok adatainak egy részét publikálták. Sajnos a somogyi adatokat tartalmazó füzetből egyelőre még nem került elő egy példány sem, pedig a megye 2000 példányban nyomtatta ki.9 Az alábbi forrásközléssel ez utóbbi hiányt igyekszem pótolni. A népszámlálás és állatösszeírás időpontjában a Magyar Korona országaiban 17 331 községet tartottak számon. Ezek adatai köteteket töltöttek volna meg, amelyek tetemes költséget igényeltek, azonban ennek nem volt fedezete, így a községsoros közléstől eltekintettek. Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás és haszonállat-összeírás részletes községsoros adatai azóta sem láttak napvilágot! Jelen forráspublikáció az első, amely a települési tabellákat feldolgozva közli községi szinten az összeírás egyik - a hasznos háziállatokról szóló — tabelláinak egy törvényhatóság területén összeírt minden adatát. A népszámlálás és haszonállat-összeírás előkészítéséről Az 1867-es magyar-osztrák kiegyezés megteremtette egy önálló, magyarországi népszámlálás és állatösszeírás feltételeit, a hazai kormányzatnak pedig szüksége volt az ország számbavételére”. Gorove István földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter rögtön a minisztérium megalakulása után, már 1867 tavaszán elvégeztette volna a népszámlálást, de megvalósítása még három évet váratott magára. Miniszterként Gorovének egyik első lépése volt egy úgynevezett statisztikai szakosztály szervezése, amelyből rövidesen kialakították a Központi Statisztikai Hivatal elődjét. A szakosztályt már a kezdetektől statisztikai hivatal"-nők emlegették, de csak 1871-ben lett „Országos m. kir. Statisztikai Hivatal”. Ennek elnevezése 1897-től „Magyar királyi Központi Statisztikai Hivatal.” 5 Keleti Károly: Előszó. In. Az 1870. év eleji népsz. 6 Előszó. In. Az 1869. évi. népsz. III. p. Sajnos a somogyi településnevek egyrésze téves. 7 Az 1869. évi népsz. 159-164. p. 8 A Magyar Korona Országainak Helységnévtára. Bp., 1873. 9 Somogy Megyei Levéltár (a továbbiakban: SML) Somogy vármegye alispáni általános i. 3870/1871. A megyei nagygyűlés 1871. máj. 1-jei ülésén, a 205. sz. alatt rendelte el a nyomtatást. 42
