Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Récsei Balázs: A Somogy megyei települések haszonállat-állománya az 1870. év elején végrehajtott összeírásban (forrásközlés)
Az előkészítés során kiderült, hogy egy ilyen nagyszabású összeírás jóval több időt kíván, ezért előbb 1868 végére, utóbb az 1869. év legvégére tűzték ki időpontját. A legvégső időpont birodalmi szempontból azért is előnyösebbnek tűnt, mivel egybeesett az osztrák népszámlálással. A magyar népszámlálás tágabb kérdéskört ölel fel az osztrákokénál, mert a hazai az írni-olvasni tudást is felmérte. Az épületek tekintetében is részletesebb a magyar összeírás, mivel ezeket Ausztriában csak a nagyobb városokban végezték el. Bár az 1868-as tervezetekben még szerepelt a nemzetiségi kérdéskör feltérképezése, ám ez végül is mindkét népszámlálásból - politikai megfontolásból - kimaradt.10 Pályafutása során Roboz István - főleg a Somogy című hetilap (1866-1916) laptulajdonos-főszer- kesztőjeként ismert rendkívül aktív személyiség - nehezen számba vehető, széles körű és termékeny tevékenységet végzett vagy próbált kifejteni. Neve az első, dualista korszakba eső népszámlálással, és a hozzá kapcsolódó állatösszeírással is kapcsolatba hozható. Robozt a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelmi Minisztérium 1869 áprilisában „az országos statistika érdekében” kinevezte Somogy, valamint a szomszédos vármegyék statistikai közegének vezetőjéül,” úgymint a minisztérium statisztikai osztályának kültagját. Roboz május 20-án kelt felhívásában ingyenesen várt adatokat egyesületektől és az adott megyékben ilyen egyleteket szándékozott szervezni.11 Arra vonatkozó források, hogy Roboz bármi érdemi lépést a felhíváson kívül tett volna, egyelőre nem kerültek elő. Újságjában mindössze Keleti Károlynak egy rövid felhívását tette közzé, amelyben mint a „Földmívelés-, ipar- és kereskedelmi magy. kir. minisztérium statistikai” osztályának vezetője aratási adatokat kért.12 A köz- és magánépületek összeírása jelentősen megnövelte a népszámlálásra fordított időt, de mivel ezekből az adatokból az emberek életkörülményeit alapvetően meghatározó viszonyokat lehetett aránylag pontosan számba venni, ez napjainkig a mindenkori népszámlálások nélkülözhetetlen részét képezi. A hasznos háziállatok összeszámlálása nagyon megnehezítette az összeírok dolgát. Az ilyen témájú adatokat a későbbiekben a mezőgazdasági összeírások alkalmával szerezték be.13 Az összeírásnak a haszonállatokra vonatkozó része a magánépületek számbavételéhez hasonlóan már a tulajdoni viszonyokat firtatta, így az adateltitkolásban a megkérdezett érdekelve érezte magát. Ez ellen vajmi keveset ért a népszámlálási bizottságok felvilágosító munkája. Tehát a számadatokat - mint még alább részletesebben is jelzem - kritikával kell kezelnünk.14 Az 1869. évi III. törvénycikk alapján a Belügyminisztérium, valamint a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelmi Minisztérium 1869. július 23-án, tehát kevesebb, mint fél évvel a népszámlálás megkezdése előtt, a 12 876. számú együttes körrendeletét intézték a törvényhatóságokhoz, „mely mellé szabályos utasítás is csatoltatottEnnek megfelelően a legtöbb törvényhatóságban a népszámlálási bizottságok megtartották az alakuló üléseket. Keleti ez év őszén kelt jelentésében név szerint felsorolja a bizottságok elnökeinek neveit, köztük ekkor nem volt még somogyi. Néhány törvényhatóság az aratással kapcsolatos munkálatok miatt halasztást kért a bizottságok felállításához. Sok helyütt a számláló csoportokat megalakították, sőt a számláló ügynököket is kijelölték. Néhol az utasítást félreértették, és a számláló ügynökök jogkörét összetévesztették a bizottsági tagok jogkörével, „a napidíjakat az utóbbiakra is kiterjeszteni óhajtották,” de utóbb a hazafiságukra hatva elérték, hogy ne kérjenek díjazást. A fuvarozás és szállásolás értelmezéséből is adódtak nehézségek. Előzetesen 46 000 forinttal számoltak 4 800 000 rovatolt és nyomtatott ív költségeire. Végül csomagolással együtt 34513 forintba került és 3 fővárosi nyomda állította elő őket. Az előkészítő és összesítő munkák elvégzéséhez Pesten, a Terézvárosban egy 9 szobás házat béreltek 1869. október 1-jétől egy évre.15 Az utasítás igyekezett mindenre kitérni, ami fontos lehet az adatfelvétel és azok összesítése kapcsán. Mint előbb is jeleztem, minden törvényhatóságnak a törvény kihirdetését (1869. július 13.) követő két héten belül közgyűlést kellett tartania és számlálási bizottságot" létrehoznia. A bizottság létszámátjárásonként legalább három főben állapították meg. A „népszámláló bizottság” egyik első 10 Pálházy 2005. VII. p. 11 Somogy, 1869. jún. 1. 3. p. 12 Somogy, 1869. jún. 29. 2. p. 13 Pálházy 2005. VII. p. 14 Az 1870. év eleji népsz. 477. p. 15 Keleti Károly: Jelentés a népszámlálási ügy jelen állásáról. Somogy, 1869. okt. 12. 2-3. p. 43
