Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)

Récsei Balázs: Egy „csodahely” kialakulása és annak hatósági kezelése – az 1925-ös nagyszakácsi látomások és következményei

Somogy megyében is jelentős számú szentkútról, „csodahelyről” van tudomásunk. Lantosné Imre Mária a Pécsi Egyházmegyéhez tartozó „csodaforrásokat” és szentkutakat számba véve az 1950-ig Somogy megyéhez tartozó Mozsgót, valamint Gyöngyösmelléket is említi. A Mozsgó határában létezett szentkút a turbéki búcsúra zarándokló, Zselicben élő németek pihenő-felfrissülő helye volt. Vizének belső bajokra való jótékony hatásának híre lassan terjedt el. A gyöngyösmelléld forrás egy tölgyfa tövében eredt, és végtagbetegségeket próbáltak vele gyógyítani - a hiedelem szerint Szűz Mária jóvoltából.5

Az alább tárgyalt 1925-ös nagyszakácsi eseten kívül szisztematikus iratfeltárást „csodahelyek”, illetve szentkutak témákban nem folytattam. Egyéb kutatásaim során találtam adatokat az 1872-es tapsonyi6 7, 1896-os ordai látomásról', az 1898-as böhönyei „csodakútról”8, az 1902-es csodás kisberki esetről9, az 1904-es bélavári szentkútról,10 és az 1907-es nagybajomi szentkútról11. Ezeken kívül a Pesty Frigyes által az 1860-as években összegyűjtetett helynévanyagban12, valamint Somogy megye földrajzi neveiről13 kiadott kötetben találhatók adatok, utalások „csodahelyekről”.

Sem Lantosné Imre Mária hármas14, sem S. Lackovits Emőke hetes kategorizálásába nem lehet a nagyszakácsi történéseket besorolni. Az alább tárgyalandó 1925-ös somogyi eset korábbi Szűz Mária jelenéses helyek analógiájára az utóbbi szerző által leírt 2. típushoz áll a legközelebb15, azzal a jelentős eltéréssel, hogy nem kút (és nem forrás), hanem egy jelentéktelen folyóvíznél alakult ki a preszakrális hely, illetve csodás gyógyulások nem történtek, hanem „csak” jelenések, látomások.

A hely és a helyzet

Nagyszakácsi Kaposvártól északnyugatra mintegy 45, Marcalitól délnyugatra mintegy 17 kilométerre fekvő település. Az országosan is nagy visszhangot kiváltó „nagyszakácsi csoda” évében - 1925-ben - 1866 lélek lakta a kisközséget. A helybeliek túlnyomó többsége - 1820 fő (97,5%) - római katolikus vallású volt, rajtuk kívül 24 református, 4 evangélikus és 18 izraelita élt a településen.16

A Nagyszakácsihoz közeli Szőcsénypusztára való, 9 év körüli leány és barátnője 1925. június 21-én a munkájukat hátrahagyva szaladtak haza, hogy ők a réten keresztül húzódó árok víztükrében és felette, az árkon átívelő híd alatt Szűz Mária, Szent Péter és két angyal alakját látták nagy fényességgel övezve. A hír gyorsan terjedt és „...az egész falu díszbe öltözött s processioban1' vonultak ki a hídhoz, ahol rnég mindig látható volt a tündöklőfényesség”,18 Még aznap néhány, majd a következőkben egyre több felnőtt is látta, vagy látni vélte a jelenséget. Egy-két nap múlva már Somogy megye távolabbi településeiről is csoportosan érkeztek a csodát látni vágyók. Valóságos vallási ván5 Uo. 207-208. p.

6 S. Lackovits 2007. 222. p.

7 Somogy, (a továbbiakban: S.) 1896. aug. 23. 1. p.

8 S. 1898. jún. 19. 2. p.

9 Kiújult a koszorú a feszületen. In. Kaposvár. 1902. szept. 28. 4. p.

10 Uj szent kút. In. Somogyi Újság. 1904. szept. 14. 2. p.

11 A nagybajomi szentkút. In. Somogyvármegye. 1907. aug. 9. 2-3. p.

12 Pesty Frigyes: Somogy megye helynévtára. Szerk. Bősze Sándor. Kaposvár, 2001. SML. (Fontes Comitatus Simighiensis I.)

13 Somogy megye földrajzi nevei. Szerk. Végh József. Bp., 1974.

14 Lantosné 1994.199. „Régiónkban a csodaforrás és szentkút tisztelet három variánsa rajzolható meg: 1. Egy-egy búcsújáróhely körzetében, ill. a hozzávezető út mentén alakul ki kultuszhely, amely rendeltetését a kegyhelyhez kötődően tölti be. [...] 2. A forrás és a kút enyhítő-gyógyító vízként válik ismertté, s mint testi-lelki bajokból szabadító, csodatevő erejű kerül a köztudatba. Idővel a forráskút a csodás gyógyulásokkal összefüggésben, csodás esemény vagy látoimís hatására szakralizálódik, s kerül Szűz Mária vagy egy védőszent oltalma alá: [...] 3. A harmadik csoportot olyan források, kutak képezik, melyeknek vize gyógyító hírében áll, de szakrális tartalom nem fűződik hozzá. Ezeket nevezzük csodaforrásnak. ”

15 S. Lackovits 2007.220. p. „1. zarándokhelyeken lévő szent kutak 2. Mária-jelenés eredményeként született, gyógyító erejű szent kutak 3. Csodás gyógyulással kapcsolatban létrejött szent kutak 4. Megszentelt hely közelében (templomrom, kolostorrom, felszentelt harang, kereszt) vagy helyen felfakadt források 5. Búcsús zarándokutak mentén lévő források 6: Valamely szent tiszteletére elnevezett forrás 7. Bő, kiapadhatatlannak vélt vize miatt áldásnak mondott, ezért szentnek tartott források...”

16 Somogy Megyei Levéltár (a továbbiakban: SML) IV. 405. b. Somogy vármegye alispánjának közigazgatási iratai, (a továbbiakban: ai.) 10051/1927. Közigazgatási tájékoztató lap, Nagyszakácsi, 1925.

17 precesszió: 1. vallás egyházi körmenet; sok embernek vallási jellegű felvonulása valahová. 2. pejoratívan felvonulás; sok személy tódulása valahová. Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. 9. kiadás. Bp., 1989, 683.

18 Nagyszakácsiban megjelent a Szűz Mária. In. Új-Somogy (a tvábbiakban: Ú-S). 1925. júli. 1. 2. p.

116