Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Kiss Norbert Péter: Kovács-Sebestény Gyula tevékenysége a „Somogy” című hetilap tükrében
élve szamarat nevelünk, eleget. Az iskolák felszerelése hiányos, az iskolaépítések elmaradnak, alig van a gyerekeknek könyvük, mert a szülők sajnálják rá a pénzt: „midőn egy telkes polgár sima ad ki 30 krt egy á-b-cz-és könyvért, ott a község utczákon meglátszik a hátramaradás, erkölcstelenség, dologtalanság, s ezek nyomában incselkedő ördög - a rabszolgaság!”106 A szerző idézte az 1875-76. évi vallás és közoktatási minisztériumi jelentés néhány bekezdését. Pangás, hanyatlás jellemzi ezt a két évet: hárommal kevesebb az iskola, kevesebb tanulónak volt tankönyve, a tankötelesek és az iskolába járók száma nem változott, héttel csökkent a tanítók száma, az átlagos tanítói fizetés 363 forint (1874-ben 380 forint volt), a taneszközök száma is csökkent, 33 iskolai könyvtár bezárt, egy iskolakert sem létezik, az iskolák összes jövedelme is csökkent. Pozitívumként lehet felfogni, hogy a tanítói fizetés több, mint a törvényszabta minimum. Az 1876-os évet Roboz István szerkesztő úr is negatívan értékelte: „Ez év nem a haladás, hanem a veszteglés éve volt.”10' Először is az országgyűlés megszüntette az iskolaszék intézményét, mely lényeges szerepet játszott az oktatásügyben. ,Az állami felügyeletnek ez egyetlen - jóllehet nem igen erős - támasza elvétetvén, annak működése is megzsibbasztatott.”108 109 110 Ä „lelki vakok” száma nem csökkent, a tanerők és az iskolaépületek száma nem nőtt. „Mindamellett ez évben vetette meg alapját az o rszággyűlés a népnevelésügy felvirágzásának, az által, hogy ezt a közigazgatási bizottság rendelkezési körébe bevonta.”100 Tanító- és segélyegyleti mozgalom A Somogy 1870. évi 38. számában jelent meg Kovács-Sebestény felhívása „Somogy megye néptanítóihoz tanítói, fő- és alegyletek, tanitói segélyegyletek alapítása tárgyában 110 A tanfelügyelő erőteljes propagandát folytatott az Eötvös által is szorgalmazott egyletek alapítása érdekében, mivel az egylet „azon tér, ahol a tanitói kar hangot adhat, s társadalmi fontosságát mindenkivel megértetheti.”111 Eddig a néptanítók a nép közönyétől kísérve és társadalmilag mellőzve éltek, de most már elismerik szerepüket, jelentőségüket a társadalomban. Mint már szóltunk róla, Eötvös József is népszerűsítette a népnevelési egyleteket. ,A korszerűbb tanügy érdekében már az 1860-as évtizedben megindult a tanítók mozgalma, melynek nyomai Somogybán is fellelhetőek. A kiegyezés után kezdődött meg e törekvések kibontakozása is. [... ] A szervező munka azonban lassan ment a Dél-Dunántúlon. E régióban 1872-ben csak a Bonyhád- Vidéki Tanítóegylet, a Baranya-Vidéki Tanítóegylet, a Szigetvár-Vidéki Tanítóegylet, a Karádi Római Katolikus Néptanítók Egylete, a Szekszárd-Vidéki Tanítóegylet, a Somogy Megyei Tanítóegylet és a Zala Megyei Tanítóegylet rendelkezett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által engedélyezett alapszabállyal.”112 A tanfelügyelő felhívásának eredményeként 1870. szeptember 28-án alakult meg az idézetben említett „somogymegyei tanító-egylet”, melynek fő feladata az önképzés elősegítése volt, s elnökéül Kovács-Sebestény Gyulát választották, akit 1876-ban, hatéves elnöki tevékenység után Komjáthy Kristóf váltotta fel. Kovács-Sebestényt „az egylet érdekében kifejtett buzgalmáért a közgyűlés nagy lelkesedés mellett tiszteletbeli elnöknek kiáltotta ki.”113 A megyei tanítóegylet 1875. évi közgyűléséről szóló tudósítás114 az egylet történetét is felvázolta. 1870-ben alapították, Kovács-Sebestény kezdeményezésére, mint önképző egyletet. 1873-ban összekapcsolták a segélyegylettel (6 forint volt a tagdíj), a következő évben pedig jóváhagyták az alapszabályt. Közben azonban megalakult az országos tanítói nyugdíjintézet, s mivel oda is fizetni 106 Uo. 107 Roboz István: Az évvégén. In. S. 1877. jan. 2. 1. sz. 2. p. 108 Uo. 109 Uo. 110 Kovács Sebestyén Gyula: Felhívás! Somogy megye néptanítóihoz tanitói, fő- és alegyletek, tanitói segélyegyletek alapítása tárgyában. In. S. 1870. szept. 20. 38. sz. 3. p. 111 Uo. 112 Bősze, 1997. 119. p. 113 A Szept. 21-diki tanitógyülés jegyzőkönyvéből. In. S. 1876. okt. 3. 40. sz. 2. p. 114 A megyei tanitóegylet közgyűlése. In. S. 1875. okt. 12. 41. sz. 2. p. 88
