Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Kiss Norbert Péter: Kovács-Sebestény Gyula tevékenysége a „Somogy” című hetilap tükrében
tarka, tehén 40 bonyhádi, tehénbivaly 20, gulyabeli 40 bonyhádi és bivaly, továbbá egy szimmentháli és egy bivaly tenyészbika. Sertésállománya 126 anyakocza és szapondata, mangaliczafajú, 2 kannal. Tejgazdasága 150 liter napi termelését Kaposvárott értékesíti. Van egy 6 HP gőzcséplőgamitúrája. A munkaerőt helyből szerzi be, a férfiaknak 150-200, a nőknek 150-200filléres napszámárakat fizet. Az átlagos földhaszonbér kicsiben 30, nagyban 20 korona.”33 A tanfelügyelőség mellett számos más címet, hivatalt is viselt.',gondnoka volt a belső-somogyi ref. egyházmegyének és tanácsbirája volt a dunántúli ref. egyházkerületnek”34, emellett tagja volt a Somogy vármegyei Takarékpénztár igazgatóságának, elnöke a csurgói állami tanítóképezde igazgató- tanácsának, tagja Somogy vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának, választmányának, valamint a Magyar Királyi Állami Főgimnázium választmányának is. Az 1886-ban és 1889-ben is megválasztották a népnevelési bizottság tagjává.35 82 éves korában, 1918. május 10-én halt meg kaposmérői birtokán, „hosszas szenvedés után” - ahogy a Kaposvár város által kiadott gyászjelentésben fogalmaznak.36 A halotti anyakönyvi bizonyítvány a halál okaként az „aggkori végkimerülést” jelöli meg.3' Kovács-Sebestény Gyula tanfelügyelő tevékenysége Kovács-Sebestény Gyű la felhívása Somogy megye „bizottmányi nagygyűlése” 1869. február 1-jén vette tudomásul a népiskolai törvényt, s megbízta a 19 tagú „népiskolai küldöttséget”, hogy készítsen jelentést a további teendőkről. A grémium azonban kimondta illetéktelenségét e témában. A nagygyűlés mind a megye közönségét, mind az alispánt arra biztatta, hogy mindenben támogassa a tanfelügyelőt, aki első felhívását, nyílt levelét a „Somogy” című hetilap hasábjain jelentette meg az 1869. július 20-ai számban. Ebben a lelkészi karhoz fordult, tőlük „a legnagyobb mérvben függ valamint nemzeti közművelődésünk, úgy közoktatásunk ügyének is emelkedése és felvirágzása”,38 39 40 s mivel nekik is érdekük a közművelődés fejlesztése, így segítségüket kérte munkájához. Céljaként a közoktatásnak a kor színvonalára emelését, „s ez által nemzetünk anyagi és szellemi fejlődésének a czélra vezető biztos irány”3'4 megadását jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy a népnevelés ügyét nem szabad, hogy a pártérdekek határozzák meg. „Oly korban élünk - írta -, melyben többé nem a nyers s miveletlen népek számereje dönti el a század nagy kérdéseit, hanem a műveltség és a tudomány hatalma. ”4Ü Végül pedig az egyháziaktól azt kérte, hogy tegyenek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek, hogy ezzel is segítsék a közös ügyet. Az iskolatanács 1869. augusztus 3-án a megyei iskolatanács megtartotta alakuló gyűlését. A résztvevők száma igen kevés volt, „egy komédiának, egy lófutatásnak még mindig nagyobb közönsége van nálunk, mint azon ügynek, melyen egész alapja nyugszik a jövőnek”41 - fakad ki a gyűlésről szóló beszámoló írója. A gyűlésen hosszas viták folytak le az előírt teendőkről. A legnagyobb felháborodást az váltotta ki az egyház részéről, amikor napirendre került az eskütétel kérdése. Bár az egyháziak körében is akadt, 33 Somogy vármegye. Szerk. Csánld Dezső. Bp., [1914] Orsz. M. Monográfia Társ. (Magyarország vármegyéi és városai. 333. p. 34 Somogyvármegye, 1918. máj. 12. 107. sz. 4. p. 35 Rendkívüli közgyűlés. In. S. 1886. dec. 21. 51. sz. 2 - M. 1. oldal, valamint Megyei tisztújító közgyűlés Kaposvárott. In. S. 1889. dec. 17. 51. sz. 2. p. 36 SML: Aprónyomtatványok gyűjteménye. 37 SML: Somogy megyei állami anyakönyvek másodpéldányának levéltári gyűjteménye. Kaposvárra vonatkozó halálozási anyakönyvek az 1918. évből. 38 S. 1869. júl. 20. 29. sz. 2. p. 39 Uo. 40 Uo. 41 S. 1869. aug. 24. 34. sz. 3. p. 78
