Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Kiss Norbert Péter: Kovács-Sebestény Gyula tevékenysége a „Somogy” című hetilap tükrében
1869. április 24-én. Mielőtt azonban rátérnénk tevékenységének elemzésére, röviden összefoglaljuk életútjának főbb állomásait. A Sebestény család"' ősi nemesi família, 1555 körül Nyitra vármegyében királyi adományként birtokot kaptak, majd 1685-ben új címerlevelet nyertek. A Kovács nevet a XVIII. század elejétől kezdve használják, de ennek oka ismeretlen. A Kovács-Sebestény ág leszármazottja János, aki 1797- ben fegyverneki prédikátor volt. Idősebbik fia, József ipolypásztói lelkész, később esperes, s a Ferenc József-rend lovagja lett. 1848-ban nemzetőrtisztnek állt, a szabadságharc alatt kifejtett tevékenysége miatt később börtönbe került. Testvére, Endre sebész-tanár, a Szent István-rend kiskeresztese, királyi tanácsos. A Hont vármegyében maradt ág férfitagjai közül kiemelendő Kovács-Sebestény Endre, a vármegyei tiszti főorvos neve, aki megalapította az ipolysági közkórházat. Kovács-Sebestény Gyula27 28 1836-ban született Ipolyszántón (Hont vármegye), Kovács-Sebestény József és Tóth Eszter gyermekeként. Apja református lelkész volt, s 1884-ben halt meg, s a „So- mogy” is megemlékezett róla az 1884. április 29-ei számában. Kovács-Sebestény Gyula gimnáziumi tanulmányait Budapesten és Pápán végezte, majd filozófiai, később jogi tanulmányokat folytatott a budapesti egyetemen. Elnöke volt a joghallgatók segélyegyletének és az országgyűlési „kis követeknek” is. Báró Majthényi László, Hont vármegye főispánja mellett titkár lett, majd a jogi egyetem elvégzése után törvényszéki bíróként dolgozott. 1869-ben királyi tanácsossá nevezték ki, s mint már említettük, ekkor került Somogy vármegyébe tanfelügyelőként. Az újonnan érkezettnek nem volt könnyű a beilleszkedés, illetve feladatának ellátása. Ahogy egy cikkíró fogalmaz: „övé [ti. Kovács- Sebestény Gyuláé] lesz a legnagyobb érdem, ha minden akadályon győzedelmeskedik, s kikötő felé vezérli azt a hajót, melyben a főkormányos -Eötvös miniszter úr anny i kincset bízott az országban szétbocsátott tengerészeire, s igy ő reá is."29 30 31 A megye vezető köreiben való elfogadását az könnyítette meg, hogy 1871. szeptember 17-én oltár elé vezette „a lelki és testi szépségekben egyformán gazdag"39 Kacskovics Jolánkát, Kacskovics Sándor felsőmocsoládi birtokos leányát. A református Kovács-Sebestény ekkor 33, a katolikus Jolánka pedig 20 éves volt. A házasságból öt gyermek született: Gyula, Tibor, Jolán, Margit és Ilona. Ifjabb Kovács- Sebestény Gyula 1874-ben született, s Kaposvár polgármesteri tisztét töltötte be 1911-től 1917-ben bekövetkezett haláláig. Az ő nevét utca viseli a somogyi megyeszékhelyen. A tanfelügyelőnek, miután a friggyel nevet és pártfogót szerzett magának, könnyebb dolga volt feladatai végrehajtásában. Reputációját később azzal is megerősítette, hogy 1880-ban Kaposmérőben birtokot vásárolt. „Uj földesur Kaposvár vidékén, A K.-Mérő határában fekvő Mészöly-féle birtokot Kovács S. Gyula tanfelügyelő ur vette meg második árverésen, mint legtöbbet Ígérő, 30.100frton”'33 - olvashatjuk a „Somogy”-ban. A mérői birtokon 1892-ben történt nyugdíjba vonulása után az egykori tanfelügyelő gazdasága fejlesztésének, irányításának szentelte életét, bár a megyei élet színpadán is folytatta tevékenységét. A birtok és a család életéből íme egy érdekes híradás: „Névnap. Igen előkelős szép számú társaság gyűlt egybe Kovács-Sebestény Gyulánál f. hó 17-én Kaposmérőben, hogy a háziasszony és egyik kedves leányának nevenapját megünnepelje. A házigazda és családtagjainak a hagyományos magyarvendégszeretetet teljes valójában reprodukáló előzékenysége, a gazdagon terített asztal s Barcza bandája mindmegannyi varázs volt, hogy a jó kedv a társaság minden tagját felvillanyozza s hogy a reggeli órákban búcsúzó vendégek szemeiből könnyen kiolvasható legyen ez óhaj: a viszontlátásig. ”32 Álljon itt a mérői birtok állapotáról szóló leírás a „Somogyvármegye monográfiájá”-bóI: „570 in. holdas összterületéből kert és beltelek 36. kaszáló 14 m. hold, a többi szántóföld, 4-es vetőforgó gazdasági és üzem rendszert folytat. Különlegesen czukorrépát termel 16 k. holdon. Lóállománya: igás 11 vegyes, urasági és tiszti kocsiló 4 angol félvér, csikó 5 vegyes. Marhaállománya: jármos ökör 24 27 A családi adatok lelőhelye: Hont vármegye és Selmeczbány sz. kir. város. Szerk. Borovszky Samu. Bp. Orsz. Monográfia Társ. (Magyarország vármegyéi és városai sorozat.) 437-438. p. 28 Az életrajzi adatok lelőhelye: A Magyar Királyi Állami Főgimnázium Emlékkönyve. 1812-1912. Kaposvár, 1913. Szabó Lipót ny. 333-334. p. 29 S. 1869. aug. 24. 34. sz. 3. p. 30 S. 1871. aug. 29. 35. sz. 3. p. 31 S. 1879. dec. 23. 51. sz. 2. p. 32 S. 1889. nov. 19. 47. sz. M. 1. p.
