Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)

Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban 1910 és 1914 között

A szarajevói merényletet megelőző' hetekben, hónapokban a Képviselőházba ismét visszatért a „régi, jó rend”. A munkapárti többségre támaszkodó Tisza-kormány minden benyújtott javaslata - az ellenzéki szónokok dörgedelmeitől kísérve - előbb vagy utóbb törvénnyé lett. Hol volt már az obstrukció, s ha az ellenzéki honatyák időnként fel-felemlegették is, 1912 és 1913 képviselőházi botrányaira is idővel a múlt jótékony homálya vetült. Közeledett a ciklus vége, s a választás, a sors azonban, mint tudjuk, mást rendelt.

Összegzés

Tanulmányunkkal igyekeztünk letakarítani hét néhai országgyűlési képviselő arcképéről a feledés pókhálóját. (Szabó István portréja talán nem szükségei tisztogatást.) Vizsgálódásunk időben meghatározott volt, hiszen a képviselőházi ciklus második fele (az első világháború időszaka) nem képezte elemzésünk tárgyát.

A vázlatosan bemutatott nyolc honatya különböző társadalmi csoportokhoz tartozott. Szabó István politikai pályafutása ellenére is kisgazda maradt (a vagyongyűjtés terén tanúsított önmegtartóztatása lehetett töretlen népszerűségének alappillére), két párttársa, Novák János és Herczegh Sándor viszont tehetős nagygazda volt. Hegyi Árpád, Szupits Dezső és Zboray Miklós ügyvédként kereste kenyerét, Kapotsfy Jenő úri középbirtokának jövedelméből élt, Nagy Ferencnek pedig egyetemi katedrája biztosított megélhetést. Műveltség, iskolázottság tekintetében is széles volt a skála. A három prókátor, valamint Kapotsfy és természetesen Nagy felsőfokú (jogi) tanulmányokat végzett; Herczegh középiskolát, Szabó és Novák (csupán) elemi népiskolát látogatott. Nyolcuk közül öten (Hegyi, Kapotsfy, Novák, Szabó és Szupits) rendelkeztek illetőséggel (állandó lakhellyel) Somogy vármegyében; Zboray és Nagy Budapesten, Herczegh pedig a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Túrkevén lakott.

Nem vonhatjuk kétségbe, hogy e nyolc, különböző világszemléletű férfiú a magyar törvényhozás első kamarájában a haza javára próbált munkálkodni, jellemükre vonatkozóan pedig, fogadjuk el a Képviselőház világát belülről ismerő Mikszáth Kálmán megállapításait: ,jéagy karakter kevés van, de becsületes ember nagyon sok. Nagy zsenik alig vannak, de a zöm tehetséges és művelt.”113

113 Idézi: Szilágyi László: A „kuruc vármegye”. Parlamenti képviselők és választóik a dualizmus kori Szabolcs vármegyében. Nyíregyháza, 2006, Örökségünk K. 121. p.

114