Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Récsei Balázs: Egy „csodahely” kialakulása és annak hatósági kezelése – az 1925-ös nagyszakácsi látomások és következményei
EGY „CSODAHELY” KIALAKULÁSA ES ANNAK HATÓSÁGI KEZELÉSE - AZ 1925-ÖS NAGYSZAKÁCSI LÁTOMÁSOK ÉS KÖVETKEZMÉNYEI RÉCSEI BALÁZS „A háború utáni konjunktúra néhány évig köny- nyebbé tette helyzetünket és a szociális feszültség egy keveset enyhült. A konjunktúra elmúltával azonban olyan katasztrofális helyzetbe jutott a mezőgazdasági munkásság, hogy a jelekből ítélve teljes erkölcsi és lelki defetizmus vár rájuk.... Sorsuk reménytelensége és szociális helyzetük kétségbeejtő volta bódult extázisokban, vallási őrjöngésben és fanatikus ’eszmék' szolgálatában találja meg az enyhülést. ” 1 2 Az új- és modern kori „csodahelyek”, szentkutak a vallásosság népi vonulatának figyelemre méltó megnyilvánulási helyei. A közelmúltban számos néprajzi és/vagy történeti írás jelent meg ebben a témakörben. Jelen tanulmány egy ilyen „csodahely” kialakulását és megszűnését, megszüntetését igyekszik bemutatni. A „nagyszakácsi csoda” néven elhíresült 1925. évi történések ismertetése az első látomások időpontjától a tömeges zarándoklatok megszűntéig terjed, illetve a jelenések emlékére építendő kápolna pénzügyi alapjának sorsára tér ki. A vizsgált eset létrejötte és eszkalálódása, valamint a hatóságok általi kezelése általános vonásokat mutat a két világháború közti hazai gyakorlat ismeretében, és a dualista korszak alatti eljárásmódokban. Sajátos specifikációját az adja, hogy a tömegmozgalommá duzzadt ájtatoskodások és zarándoklatok elfojtására tett lépések között emberéletet követelő is akadt. Az események sokáig foglalkoztatták a közvéleményt és a különféle hatóságokat. Az ügyet a forrásadottságoknak megfelelően alapvetően mint egy spontán vallásos mozgalom kialakulását tárgyalom, valamint abból a szempontból érintem, hogy a hatóságok hogyan viszonyultak hozzá. Nem tartottam feladatomnak az esetet egyházi, egyházjogi és néprajzi szempontokból elemezni. Csodásnak mondott események, gyógyulások, látomások nagy számban tetten érhetőek az írott forrásokban. A „csodahelyek”, szentkutak hírneve, fennmaradása a helyi ismertségtől a világhírig, illetve a rövid életű kezdeményezéstől az évszázadokon át zarándokhelyként működőig ível. A nagyszakácsihoz hasonlókról olvashatunk Csifláry Gergelynél a Heves megyei Kerecsenden 1872-ben, Ecséden 1898-ban, Mátraszentimrén 1947-ben történtekkel kapcsolatban. 3 A dél-dunántúli régióban a szentkutak, „csodaforrások” létrejöttének „klasszikus” korszaka a 18. század volt. A török hódoltságot és a felszabadító háborút követő időkben a gyér népesség, majd a betelepítettek pap és lelkész híján olyan népi vallásosságot alakítottak ki, melynek a szakralizálódott kutak, „csodaforrások” fontos elemei voltak. Ezek közös látogatása a kapcsolattartás lényeges momentumait képezték. A szakrális vagy szakralizálódó helyek természetfeletti hatalmába vetett közös hit pedig lelki és testi megerősödést és gyógyulást is hozhatott.4 1 Kovács 1 mre: A néma forradalom. 2. kiadás. Bp., [é. n.] 168. (a tov ábbiakba: Kovács I mre [én. n.] p.) 2 A teljesség igénye nélkül: Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében I. Csodaforrások és szentkutak. In. Á Janus Pannonius Múzeum Évkönyve XXXIX. [1994] Pécs, 1995. 197-211. p. (a továbbiakban: Lantosné 1994), S. Laczkovits Emőke: Megszentelt helyek, gyógyító és csodaforrások a Veszprémi Római Katolikus Egyházmegyében, különös tekintettel a Bakom ra és a Balaton-felvidékre. In. Népi vallásosság a Kárpát-1 nedencében 7. Szerk. S. Lackovits Emőke. Bp., 2007. 219-236. p. (a továbbiakban: S. Laczkovits 2007), Csilfáry Gergely: Csodaforrások, szentkutak emlékei Heves megyében. In. AgriaXLII. Az Egri Múzeum Évkönyve. Szerk. Petercsák Tivadar, Veres Gábor. Eger, 2006. 405-423. p. (a továbbiakban: Gsiffáry 2006.). Réesei Balázs: Látomás a víz tükrében, avagy a „nagyszakácsi csoda” és utóélete. In. Marcali Múzeum. A Marcali Városi Helytörténeti Múzeum Évkönyve, 2007. 1. sz. Szerk. Karancz Gábor. 21-31. Utóbbi írás a 2002- ben Győrben, a Győr a vizek városa címmel rendezett konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata. 3 Gsiffáry 2006. 405-408., 412., 414-420. p. A mátraszentimrei Mária-kútról korábban megjelent Manga János: A hasznosi tömegpszichózis. (A búcsújáróhelyek és a .hasznosi csoda” összefüggései.). In. Etlmographia, 1962. 353-388. p. 4 Lantosné 1994. 209. p.
