Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban 1910 és 1914 között
választójogot; a választókerületeknek a magyarság fölényét nem veszélyeztető módon való átalakítását; önálló nemzeti bankot, vámterületet és magyar nemzeti hadsereget. Szabó István 1912 májusáig több lépés távolságot tartott az obstruáló ellenzék és különösen a szociáldemokrata párt irányában, ám e distancia gróf Tisza István házelnökké választása után látszólag eltűnt. Az erdőesokonyai gazda 1912 júniusának elején és szeptemberének közepén a Justh-párti, 48-as pártonkívüli, néppárti és Kossuth-párti honatyákkal együtt - „különböző lármás eszközök igénybevételével” - tiltakozott a házszabályok tiszai megsértése ellen. Nyárelejei tetteiért 15, majd még egyszer 15 ülésnapról, őszi rendzavarásaiért 30 ülésnapról lett kitiltva. A kitiltások miatt Szabó az 1912. esztendő második felében tulajdonképpen nem léphetett be a Képviselőház üléstermébe. Az összefogás jegyében - Hegyi Árpád és Zboray Miklós oldalán - Szabó István is felszólalt a „somogymegyei szövetkezett ellenzék” 1912. június 23-i kaposvári népgyűlésén,106 majd két nappal később - az ellenzéki egységet hangsúlyozó, szimbolikus lépésként - lemondott 1910. július 1-én elnyert földmívelésügyi bizottságbeli tagságáról.107 A képviselő 1912. augusztus 5-én Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlésén védelmébe vette az obstrukciót, s tiltakozott az ellen, hogy a vármegye más törvényhatóságok példáját követve - „szolgalelkű, megalázó bizalmat szállítva a kormánynak" - feliratban üdvözölje gróf Tisza István házelnök eljárását. Hiába szólalt fel Szabó véleményét támogatva Novák János és Hegyi Áipád is, a megyegyűlés 171 - 89 arányban „a Képviselőház munkaképességének helyreállítását üdvözlő" felirat elküldése mellett foglalt állást.108 Gróf Tisza István miniszterelnökké való előlépése - tehát a házelnöki székből való felállta - után, habár programja nem változott, a gazdapárt és elnöke újra eltávolodott a Ház ellenzéki csoportjaitól. Szabó István soha nem engedte, hogy pártja az ellenzéki összefogás nagy elegyébe olvadjon. A politikai különállás fenntartása mindennél fontosabb volt, hiszen a kisgazdavezér erős hittel vallotta, hogy a gazdapárt önálló politikai arculattal rendelkezik, s honatyáinak száma az 1915-ben esedékes országgyűlési képviselő-választások után nőni fog.109 Szabó István és a gazdapárt „öncélú” (önálló), a függetlenségi-néppárti tengelytől távolodó politikáját a kormányzat természetesen üdvözölte, sőt, igyekezett elősegíteni. Somogy munkapárti szellemiségű napilapja a vármegye törvényhatósági bizottságának 1914. február 3-án tartott közgyűlésén, az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület átirata felett folytatott vitáról szóló tudósításában sem véletlenül dicsérte „a mindig okos és higgadt" erdőesokonyai gazdát. Szabó István ugyanis - szembehelyezkedve a somogyi függetlenségi táborral - nem támogatta az EMKE átiratát, mely a törvényhatóságokat arra hívta fel, hogy Tisza István miniszterelnöknek a magyarországi románság vezetőivel folytatott tárgyalásaival kapcsolatos aggodalmukat az Országgyűlés mindkét házához intézett felirattal fejezzék ki. A „csizmás képviselőt” bejelentéséért Gaál Gaszton - a Lengyeltóti választókerület korábbi országgyűlési képviselője - a törvényhatósági bizottság függetlenségi csoportjának egyik vezére, „erős hangon támadta". A balatonboglári mintagazda véleménye szerint, Szabó nyilatkozata nem a gazdapárt és nem a nép közhangulatát tükrözte.110 Alighogy lezajlott a „kínos incidens”, a törvényhatósági bizottság kormányt támogató többsége a Nagyatádi választókerület képviselőjét beszavazta a vármegyei közigazgatási bizottságba.111 A hír gyorsan szétfutott; az ellenzéki sajtó Szabó István nyilatkozatát „árulásnak”, közigazgatási bizottságba való beválasztását „paktálásnak" minősítette. A gazdapárt vezére, személye és pártja ellen intézett durva támadásokról nyilatkozva, ismét hitet tett az önálló kisgazda politizálás mellett: ,Az ellenünk agyarkodóknak nem a politikánk bántja szemüket, hanem az, hogy egyáltalán vagyunk és mozogni is merünk. Ha tiszta angyalokká válnánk, akkor is támadnának bennünket. De mi megyünk a magunk útján.”112 106 „A vasárnapi népgyűlések. - Tiltakozik a somogyi ellenzék.” In. SH. 1912. jón. 25. 141. sz. 2-3. p. 107 KN. 1910-1915. XVII. köt. 73. p. 108 „A vármegye közgyűlése. - Somogyvármegye megnyilatkozása. - 171: 89.” In. SH. 1912. aug. 6. 176. sz. 1-2. p. 109 KN. 1910-1915. XXI. köt. 205. p.' 110 „Nagy vihar a megyegyűlésen. - Gaál Gaszton a kisgazdapárt ellen. - Somogymegye és a román tárgyalások.” In. Svm. 1914. febr. 4. 27. (2584.) sz. 1-2. p. 111 „A törvényhatóság ülése. - A közigazgatási bizottság ój tagjai. - Kisgazda a közigazgatási bizottságban.” In. Svm. 1914. febr. 4. 27. (2584.) sz. 2. p. 112 „Az ellenzék a kisgazdák ellen. - Szabó István orsz. képviselő nyilatkozata.” In. Svm. 1914. febr. 15. 37. (2594.) sz. 2. p. 113
