Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban 1910 és 1914 között
„belső alkotmányának” fejló'dése szempontjából kiemelendő', hogy a revízió alapján a Képviselőház történetében először - a költségvetés tárgyalásánál - bevezetésre került a klotűr, vagyis a szabott időkeretben történő felszólalások rendszere.40 1912 végén a kormány kidolgozta, majd a Képviselőház elé terjesztette választójogi törvény- tervezetét. A mindössze 4 képviselőházi ülésen tárgyalt új jogszabály - amely számítások szerint 1,8 millióra emelte a választók számát41 - egyáltalán nem elégítette ki a politika iránt érdeklődést mutató állampolgárok döntő többségének igényeit. (Már csak azért sem, mert a választások idején a Nemzeti Munkapárt maga is az általános választójog törvénybe iktatását ígérte.) Az 1913. évi XIV. te. a korábbi adócenzuson nyugvó helyett, differenciált iskolázottsági, műveltségi cenzushoz kötött választójogosultságot vezetett be, Budapest és a törvényhatósági joggal felruházott városok választókerületeiben pedig titkos szavazást rendelt el. 1914-ben - még az első világháború kitörése előtt - az új választójogi törvényhez kapcsolódva, jogszabály született az aránytalan választókerületi struktúra újrarajzolásáról. Az 1914. évi XV. te. a választókerületek (következőleg a mandátumok) számát 413-ról 435-re emelte. A törvénynek köszönhetően, Somogy vármegye területe a korábbi 8 helyett, immár 9 választókerületre oszlott. Visszatérve a Házba, 1913. június 4. ugyancsak emlékezetes dátum a magyar alsóház történetében. Ezen a napon jelentette be ugyanis a pénzügyi visszaélést elkövető Lukács László kormánya előző nap történt lemondását a Képviselőházban. A király 1913. június 10-én gróf Tisza Istvánt nevezte ki miniszterelnökké. Az új kormányfő felismerte a magyar állam és a dualista rendszer létét veszélyeztető kük és belpolitikai tényezőket. Aggodalommal figyelte a Monarchia külpolitikai helyzetének gyengülését, a tért nyerő szocialista és demokratikus mozgalmakat, a nemzetiségi kérdés megoldatlanságát, a hagyományos vezető politikai körök ellentéteit. Tisza küldetéstudattól áthatva, fáradhatatlanul kereste a fenti problémák megoldási lehetőségeit. A Tisza-kormány felülvizsgálta a kiegyezés után kialakult belpolitikai kormányzati rendszert is. Szigorodott a sajtótörvény, a gyülekezési és egyesülési jog szabályozása. A kormányzat az országon belüli rendért lényegében felelős közigazgatási szervezet államosításán, centralizálásán is munkálkodott, azonban az 1914 májusára elkészített közigazgatási törvényjavaslat részletes tárgyalását a világháború kitörése megakadályozta.42 43 44 Tisza István házelnöki székből való távozása után, az ellenzék mind gyakrabban merészkedett be a Képviselőházba. A pártstruktúrában is változások következtek be. A két függetlenségi csoport - a Kossuth-párt és a Justh-párt - hosszú tárgyalássorozat után 1913 júniusában Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt néven egyesült. A legszámosabb képviselőházi ellenzéki csoportosulás azonban továbbra is kétpólusú maradt: a függetlenségi honatyák egy része Apponyi Albert pártelnök, a másik része Justh Gyula és Károlyi Mihály ügyvezető elnök szavára hallgatott. 1913 szeptemberében a Ház 67-es pártonldvüli honatyái gróf Andrássy Gyula vezetésével újraalakították az Országos Alkotmánypártot. Az egyesülés, illetve a pártalakítás legfőbb oka a közeledő- 1915-ben esedékes - választás volt, amelyre természetesen mind a kormány (kormánypárt), mind az Országházon belüli és kívüli ellenzék erőteljesen készült. A Képviselőház működése A képviselőház működésének bemutatása nem egyszerű feladat. Mint korábban említettük, szervezeti és működési szabályzata 1910 és 1914 (1918) között két alkalommal is módosult, ráadásul a Ház összeülésekor még az 1899. évi házszabály volt érvényben. A fentiek ismeretében, természetesen csak vázlatos, elméleti ismertetésre vállalkozhatunk. A képviselői munka sava-borsa, a nyilvánosság előtti szereplés lehetősége az ülésteremben, a rendszerint 10 órától 14 óráig tartó, 4 órás „országos üléseken” jelentkezett. 4 A Ház ülései nyilvá40 Pesti, 2002. 146. p. 41 1910-ben 1162000 férfi rendelkezett választójogosultsággal. 42 Mo. tört. 7/2. 845 - 850. p. 43 Boros-Szabó. 62. p. 44 A4 órás ülés meghosszabbítására csak rendkívüli esetben, külön rendelkezések alapján volt mód. 102
