Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)

Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban 1910 és 1914 között

1911 májusától 1912 júniusáig a véderőjavaslatról folyó vita állt a magyarországi belpolitikai élet középpontjában. A korántsem egységes képviselőházi ellenzék a javaslat megszavazását feltételekhez kötötte. Míg a Justh-párt új választójogi törvényt követelt, a Kossuth-párt, a Néppárt és gróf Andrássy Gyula 67-es pártonkívüli csoportja megelégedett a haderőn belüli magyar nyelvhasználati engedmények igénylésével. A Justh-párt vezetésével kezdődő obstrukciót a kormány kezdetben tárgyalásokkal igyekezett megszüntetni. Ezt a törekvést nem koronázta siker. A kudarc miatt 1911 novemberében a házelnök, 1912 áprilisában pedig a kormányfő mondott le. Az új házelnök Návay Lajos,30 31 az új miniszterelnök Lukács László lett.5

A Justh-párt vezérkara a képviselőházi obstrukció mellett, 1911 tavaszán kapcsolatot keresett az Országház falain kívül maradt szociáldemokrata párttal. A két párt országszerte közös választójogi gyűléseket tartott. A szociáldemokrata támogatás erejét jól mutatja, hogy az MSZDP az általános, titkos választójog jelszavával az első világháborút megelőző években több tízezres tömegeket tudott mozgósítani.

Az új kormányfő és a kormánypárt azonban 1912 májusára eldöntötte, hogy letöri az obstrukciót. Az akció levezénylése céljából a munkapárt gróf Tisza Istvánt'32 állította a Képviselőház élére. Tisza házelnökké választását követő napra - 1912. május 23-ára - a szociáldemokrata párt általános tömegsztrájkot és tüntetést szervezett. A tüntetők a nap folyamán többször is összetűztek a karhatalommal, s az összecsapásokban hatan életüket vesztették. 3

Az új házelnök 1912. június 4-én - házszabályt szegve - nem adott szót az ellenzéki képviselőknek, s a tárgysoron lévő véderőjavaslatot megszavaztatta.34 Ugyanaznap délután- a honvédségre vonatkozó törvényjavaslat gyors letárgyalása és megszavazása céljából - újabb ülést hívott össze, amelyet azonban a zajongó ellenzéki honatyák folyamatosan megzavartak. Tisza a zajongókat rendőrökkel vezettette ki az ülésteremből.35 36 A Képviselőház történetében ez volt az első eset, hogy képviselők kivezettetésére erőszakot alkalmaztak. Ez az eseménysor még abban az esztendőben többször is megismétlődött.

1912-ben a magyar törvényhozás első kamarájának kormánypárti többsége - kétségkívül reagálva a Monarchia hatalmi helyzetét megkérdőjelező törekvésekre - hozzájárult és pénzt rendelt a közös haderő és a honvédség létszámának emeléséhez, szervezetük és fegyverzetük korszerűsítéséhez. A hátország nyugalmának biztosítása érdekében, 1912 decemberében törvény született a kormányzat hadiállapot idejére történő rendkívüli jogosítványokkal való felruházásáról, valamint a polgári lakosságot háború esetén terhelő személyi és anyagi szolgáltatásokról.

Az ellenzék 1912 nyarán és őszén lényegében bojkottálta a Képviselőház üléseit, ám ezáltal meglehetősen beszűkült nyilvános szerepléseinek terepe. Az „önkéntes száműzetésbe vonuló honatyák" a politikai vákuumból először vég nélküli „ellenzéki intéző bizottsági tárgyalások” tartásával, majd „ellen-képviselőház” létrehozásával igyekezett - sikertelenül - kitörni.30

Mindeközben gróf Tisza István tovább folytatta az obstrukció lehetőségének teljes kizárása érdekében végzett házelnöki munkásságát. 1912. december 11-én a Ház elfogadta37 - a „hallgatók teljes hallgatagságban tartásáról, továbbá a tanácskozási rend és csend, valamint a közbiztonság fenntartásáról s a házszabályok szigorti végrehajtásáról” gondoskodni hívatott - a házelnök irányítása alatt álló képviselőházi őrség felállításáról rendelkező38 törvényjavaslatot. A karhatalmi alakulat házbeli jelenlétével a tárgyalás tartós megzavarásának lehetősége is kizáratott, az obstrukció másfél évtizedes korszaka a Képviselőházban véget ért.

A képviselőházi őrség felállítása maga után vonta a házszabály újabb reformját, amelyet az ellenzéki bojkott miatt „csonkának” nevezett Képviselőház 1913. március 13-án szavazott meg.39 A Ház

30 Návay Lajos 1911. november 9-től 1912. május 21-ig volt a magyar képviselőház elnöke. Jónás-'Villám. 161. p.

31 Magyarország története 1890-1918. 7/2. köt. Budapest, 1983, Akadémiai K. (a továbbiakban: Mo. tört. 7/2) 799 - 802. p.

32 Tisza István 1912. május 22-től 1913. június 12-ig volt a magyar képviselői láz elnöke. Jónás-Villám Judit. 165. p.

33 Mo, tört.. 7/2.. 825 - 827. p.

34 Képviselői lázi Napló (a továbbiakban: KN) 1910-1915. XVI. köt. 436 - 437. p.

35 Uo. 438 - 444. p.

36 Mo. tört. 7/2. 832 - 834. p.

37 KN. 1910-1915. XVII. köt. 402. p.

38 Uo. 115. p.

39 KN. 1910 - 1915. XVIII. köt. 224 - 229. o

101