Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban 1910 és 1914 között
Az 1898. esztendő korszakhatár a Képviselőház történetében. Az ellenzék ettől az évtől kezdődően, megtervezett és összehangolt obstrukcióval23 igyekezett megakadályozni a neki nem tetsző törvényjavaslatok elfogadását. A többség a házszabály szigorításával próbálta elfojtani az obstrukei- ót. Másfél évtized alatt öt jelentősebb házszabály-revízió történt. A módosításokra mindenekelőtt a házelnök jogkörének növelése, illetve a honatyák felszólalási lehetőségeinek és beszédidejének korlátozása érdekében került sor. Í904 novemberéig az ellenzék a házszabályt betartva is képes volt megbénítani a Képviselőház működését. Az 1903 novemberében kinevezett Tisza, miután tárgyalásos úton nem tudta felszámolni az obstrukciót, 1904. november 18-án, a többszörös házszabálysértést elkövető Perczel Dezső házelnök24 segítségével, házszabály-revíziót hajtott végre.25 A kortársak szerint a házelnök a nagy hangzavar közepette, a szabadelvű honatyákkal előre egyeztetett jelre - zsebkendője felemelésével - rendelt el szavazást. A korábbi, liberális szabályozást felváltó új, ám legfeljebb egy esztendeig érvényes házszabály már nem tartalmazott obstrukcióra lehetőséget biztosító „kiskapukat”.26 A nyilvánvaló törvénytelenségen felháborodó ellenzéki képviselők „megtorlásként” 1904. december 13-án megverték a teremőri feladatok ellátására kivezényelt darabont testőröket és tönkretették az ülésterem bútorzatát.2' A „zsebkendőszavazás” bűne azonban visszaszállt az elkövetők fejére, a Szabadelvű Párt elvesztette az 1905. január végi országgyűlési képviselő-választást. A győztes ellenzék igényeivel szembehelyezkedő uralkodói akarat általános - a dualizmus létét fenyegető - kormányzati, politikai és társadalmi válságot generált. Az ellenzék többsége 1906 áprilisában - behódolva a királyi akaratnak - lemondott a kiegyezés közjogi rendszerének átalakításáról, s „cserébe” - Wekerle Sándor kormányfősége alatt - koalíciós kormányt alakíthatott. Április 11-én a Szabadelvű Párt feloszlott, így nem vehetett részt az ismét kiírt országgyűlési képviselő-választásokon. Az új Képviselőházban a koalíciós pártoknak gyakorlatilag nem maradt komoly ellenzéke.28 Ennek ellenére a koalíció is megalkotta a maga házszabályt szigorító javaslatát.29 A koalíció kormányra kerülésének ára lényegében programjának feladása volt. Ezt a függetlenségi honatyák egy része erőteljesen helytelenítette, s mivel az ellentéteket nem sikerült elsimítani, a koalíció vezető ereje, a Függetlenségi Párt 1909 novemberében kettészakadt. A pártszakadás a koalíció sorsát is megpecsételte. Ferenc József 1910 januárjában a Szabadelvű Párt egyik egykori vezetőjét, gróf Khuen-Héderváry Károlyt nevezte ki miniszterelnökké. Júniusban ismét előrehozott választásokat rendeztek, melyeken a februárban alakult - a Szabadelvű Párt utódának tekintett — Nemzeti Munkapárt nagy fölénnyel győzött. A választásokat követően, hosszú hónapokig ismét az általános választójog kérdése, majd 1911. január elejétől március elejéig a Jjank-kérdés” volt a legfajsúlyosabb képviselőházi téma. Az új Képviselőház többsége az Osztrák-Magyar Bank 1910. december 31-én (!) lejáró szabadalmát 1917. december 31-ig meghosszabbította. Közös maradt tehát a monetáris rendszer, vagyis továbbra sem állíttatott fel önálló magyar nemzeti bank. 23 Az obstrukciónak három fajtája volt ismeretes. „Egyszerű” obstrukció esetén a képviselők órákig tartó szónoklatokkal (agyon- beszéléssel), „technikai” obstrukció alkalmazásakor napirend előtti felszólalásokkal, a napirend elfogadásának hozzászólásokkal való késleltetésével, név szerinti szavazások kérvényezésével, zárt ülésezés indítványozásával igyekeztek a többség által elfogadni kívánt határozat megszavazását elhalasztani, meggátolni. „Egyszerű” és „technikai” obstrukció esetén a honatyák a házszabályban megbúvó lehetőségeket használták ki, tehát nem sértették meg a Képviselőház,belső alkotmányát”. Ezzel szemben, ha az obstruálok megzavarták a Ház rendjét (megakasztották, lehetetlenné tették a tárgyalást), már „erőszakos” obstrukciót követtek el, vagyis megsértették a házszabályt. 24 Perczel Dezső első alkalommal 1899. március 2-tól 1901. október 26-ig, második alkalommal 1903. november 7-től 1905. február 17-ig volt a magyar képviselőház elnöke. Jónás Károly-Villám Judit: A Magyar Országgyűlés elnökei 1848 - 2002. Bp., 2002, Argumentum K. (a továbbiakban: Jónás-Villám)135. p. 25 Az indítvány - előteijesztője, Dániel Gábor szabadelvű párti honatya nevéről - Jex Dániel” néven került be a korabeli köztudatba. 26 Pesti, 2002. 126-129. p. 27 Pölöskei Ferenc: A magyar parlamentarizmus a századfordulón. Politikusok és intézmények. Bp., 2001. História - MTA Törttud. Int. (a továbbiakban: Pölöskei, 2001) 138-139. p. 28 Uo. 1.54. p. 29 Pesti, 2002. 132-139. p. 100
