Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Szántó László: Az 1956-os forradalmat követő megtorlás Somogyban, és a megtorlást elszenvedők adattára

januar 9-én született meg a - talán a vádlott 60 éves életkora miatt - viszonylag enyhének tekinthető kétéves börtönbüntetés. A jelentősebb bírósági eljárások közül érdemes röviden bemutatni a balatonföldvári Lexa László járási szülész-nőgyógyász főorvos büntetőügyét is. 1956. október 28-án megválasztották őt a községi munkástanács elnökének. Ez az esemény szerencsétlenül egybeesett egy másikkal, a megyei pártbizottság ugyanis a helyzet ellenőrzése-felmérése céljából a siófoki járásba is kiküldte egyik tagját. Őt viszont a szomszédos Kőröshegyen tüntetők feltartóztatták, megfenyegették, majd Balatonföldvárra utána mentek, és követelték a lefegyverzését, letartóztatását. Lexa - bizonyíthatóan védelmi célból - elrendelte őrizetbe vételét. Az esetről tudomást szerző megyei pártvezetők előbb eg)

7 kisebb katonai egység kirendeléséről intézkedtek, majd másnap egy' 200 fős alakulatot küldtek ki rendcsinálás céljából, Sajti Albert alezredes vezetésével. A parancsnok és Lexa László józanságának köszönhető, hogy békésen zárult le az incidens. Lexát 1957. január 2-án letartóztatták, majd június 21-én 8 év börtönre ítélték.

23 A fellebbezés során a Legfelsőbb Bíróság előbb 10 hónapra (!), majd 2 év 6 hónapra csökkentette a büntetés időtartamát. A továbbiakban már alig-alig számolt be a helyi újság a forradalom résztvevői elleni bírósági perekről. így arról a büntetőügyről sem, amelyben 1957. október 27-28-án hozott ítéletet a megyei bíróság. Éppen egy évvel korábban, október 27-én kísérelte meg ledönteni, lebontani egy több száz fős tömeg a Szabadság-parkban lévő szovjet hősi emlékművet. Miután ez nem sikerült, többen, köztük néhány általános és középiskolás korú gyerek is bontani kezdték az emlékmű feliratát. A bíróság 5 tanulót(!) és egy asszonyt ítélt el izgatás és társadalmi tulajdon rongálásának vádjával. Az is igaz, hog\' a tanulókat próbára bocsátotta. A megyei bíróságon tárgyalt eljárások közül a legsúlyosabb jogerős büntetést két olyan személy ügyében rótták ki, akiket összefüggésbe hoztak a szovjetek elleni védelmi harcra történő mozgósítással, előkészítéssel. Egyikük Vida Árpád,

21 aki a jugoszláv határ menti Barcs forradalmi eseményeinek egyik főszereplője volt. Mint egykori - 1945 utáni - járási rendőrkapitányt

25 november l-jén megválasztották a járási fegyveres erők parancsnokának. így ő részese lett pártvezetők és tisztek további védőőrizetbe vételének. Miután tartalékosokat hívattak be a szovjetek elleni védelmi harcra, egyik szervezője volt - állítólag - egy szovjetek ellen készülő fegyveres nemzetőr csoportnak. Büntetőügyének alakulása több szempontból is jellegzetes. Először csak hivatali hatalommal való visszaélés vádjával illette a megyei ügyészség, és a Barcsi Járásbíróság elé utalták az ügyet. A további nyomozás következményeként a megyei bíróságon szervezkedésben való tevékeny részvétel vádjával indult meg ellene a peres eljárás, majd a bíróság szervezkedés vezetésével ítélte már el 5 évre. A fellebbviteli eljárás során a Legfelsőbb Bíróság a vádat kiegészítette a személyes szabadság megsértésének vádjával, s 10 évre emelte Vida börtönbüntetésének időtartamát. Szabó Elemér

2

'' ügyvéd, a Tabi Járás Forradalmi Bizottságának elnökeként szintén részese volt az őrizetbe vételeknek, s a Tabon állomásozó honvédségi alakulattal és a Kapoly községben lévő lőszerraktárt őrző alakulat tisztjeivel szoros kapcsolatot alakított. Állítólag közösen tettek előkészületeket a szovjetekkel szembeni ellenállás előkészítésére. Esete részben azonos Vida Árpádéval, ugyanis először izgatással és fegyveres csapat szervezésének vádjával állították bíróság elé, majd újabb eljárásban már a szervezkedésben való tevékeny részvétel vádjával. Ekkor 3 év és 6 hónapos börtönbüntetést kapott, amit azután a Legfelsőbb Bíróság a szervezkedés vezetésének vádja címén 8 éves börtönbüntetésre emelt. A Kaposvári Katonai Bíróság több esetben hozott halálos ítéletet fegyverrejtegetés vádjával. Tóth György

2, ordacsehi lakos volt somogyi illetőségű a legsúlyosabb büntetést elszenvedők közül, 23 Uo. B. 244/1957. Dr. Lexa László perének iratai. 24 Uo. B. 264/1957. Vida Árpád perének iratai. 25 Ez a nem hivatalos vádpont (hivatalosan: személyi szabadság megsértése színlelt hatalmi pozícióban) azért is súlyosnak bizonyult, mert Somogyban is azt terjesztették november 4-e után, hogy az „ellenforradalmárok" több száz. fős halállistákat készítettek, ezért voltak őrizetbe vételek a megvei forradalmi tanács október 30-án kelt határozata alapján. Ezt az állítást egyetlen bírósági perben sem tudták bizomítani, de egy idő után fel is hagytak vele a hatalmi tisztségekben lévő tanúk. 26 SML SM Bíróság, B. 115/1957. dr. Szabó Elemér perének iratai 27 HL Kaposvári Katonai Bíróság iratai, B. 148/1957.