Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Nübl János: Somogy vármegye helyzete az első világháború előtt, a statisztikák tükrében

Közigazgatási egység Kalászosok Kapások és hüvelyesek Mesterséges takarmánynövények Ipari növények Zöldségfélék és egyéb termények Somogy vármegye 1895 60,3% 21,3% 16,1% 2,1% 0,2% Somogy vármegye 1913 56,2% 21,8% 17,2%) 1,9% 2,9% Duna jobb part 1895 63,0% 21,1% 13,4%) 2,1% 0,4% Duna jobb part 1913 59,2% 22,7% 13,6%) 2,7% 1,8% Magyarország 1895 61,0% 27,5% 8,7% 2,2% 0,5% Magyarország 1913 56,3% 29,7% 9,5% 2,5% 2,0% 19. sz. táblázat: A bevetett terület arányszámos megoszlása terménynemek szerint 1895-ben és 1913-ban

90 1913-tól a mezőgazdasági statisztikákban a 100 holdon aluli, illetőleg a 100 holdon felüli birtokok adatait elkülönítették. Eszerint, a 1913 - 1915. évek átlagában, a szántóföldeken (ekkor már) 49% - 51% arányban osztoztak a 100 holdon aluli, illetve a 100 holdon felüli gazdaságok. (Ez idő szerint a 100 holdon aluli gazdaságok a Dunántúlon a szántók 62,1%-át, országosan pedig 71,9%-át művelhették.) Bár a kis- és törpegazdaságok szántóterületeiket leginkább legelőik és rétjeik felszántásával bővítették, nem feledkezhetünk azonban meg a parcellázások hatásáról sem. A 20. század hajnalán jó néhány somogyi nagy- és középbirtokot (illetve egyes nagyobb birtoktesteket) parcellákra osztva adtak el. A megszülető új kisbirtokok nemcsak a 100 holdon aluli gazdaságok számát növelték, természetszerűleg a gazdaságcsoportra eső terület/szántóterület is bővült. A bevetett területről tudósító statisztika szerint, a nagy- és középbirtokokra a mesterséges takarmánynövények, az ipari növények (cukorrépa, len, dohány, mák), valamint a borsó

91 és a dinnye, a kis- és törpegazdaságokra pedig a zöldségfélék, a burgonya, a bab, a lencse és a kender vetésterületéből esett döntő hányad. A kalászosok és a kukorica vetésterülete tekintetében viszont nem volt meghatározó különbözet a két kategória részesedése között.

92 A jelentékeny területen termesztett takarmányféléket és kukoricát, valamint a természetes takarmánybázist - a legelők füvét és a rétek szénáját - tekintélyes állatállomány hasznosította. A szarvasmarha-, ló-, sertés- és juhállomány gazdaság-kategóriánkénti megoszlása csak a juhok esetében igazodott a legelőterület-nagysághoz. Hiába birtokolták 1895-ben a somogyi 100 holdon felüli gazdaságok a legelőterület 94,7%-át, illetve a kaszálók 55,3%-át, szan^asmarháik, lovaik és sertéseik létszáma mégis alatta maradt a kis- és törpebirtokosok hasonló állományainak. Gazdaságcsoport Szarvasmarha Ló Sertés Juh Gazdaságcsoport db 100 h-on alul (1895) 100 h-on felül (1895) Összesen (1895) 100 h-on alul (1911) 100 h-on felül (1911) Összesen (1911) 80 690 (57,1%) 60 448 (42,9%) 141 138 122 353 (64,8%) 66 460 (35,2%)) 188 813 49 997 (82,6%) 10 538(17,4%) 60 535 58 889 (83,1%)) 12 013 (16,9%) 70 902 137 373 (70,5%)) 57 347 (29,5%) 194 720 281 635 (84,7%) 51047(15,3%)) 332 682 3605 (1,0%) 350 506 (99,0%)) 354 111 5227(2,1%) 240 055 (97,9%o) 245 282 20. sz. táblázat: Somogy vármegye szarvasmarha-, ló-, sertés- és juhállományának megoszlása gazdaságcsoportonként 1895-ben és 1911-ben

93 90 Mg. Stat. 5. Végeredmények. Bp., 1900, M. Kir. KSH. 12° - 17." p., MSK. 66. A Magyar Szent Korona Országainak 1901 1915. évi mezőgazdasági termelése. Bp,, 1924, M. Kir. KSH. 32, 36. p. 91 A nagyobb gazdaságok ezt a növényt ekkoriban takarmánynövényként termesztették. 92 MSK. 66. A Magyar Szent Korona Országainak 1901 - 1915. évi mezőgazdasági termelése. Bp, 1924, M. Kir. KSH. 18 - 19. p. 93 Mg. Stat. 4. A gazdaságok megoszlása jelleg és nagyság szerint. Bp, 1900, M. Kir. KSH. 25. p, MSK. 51. A Magyar Szent Korona Országainak állatlétszáma az 1911-ik évi február hó 28-iki állapot szerint. 2. Állatállomány a gazdaságok nagysága szerint. Bp, 1914, M. Kir. KSH. 94. p.