Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Nübl János: Somogy vármegye helyzete az első világháború előtt, a statisztikák tükrében

(1117 fő - 9,9%) robotolt.

74 A somogyi ipari munkások 19,2%-a (2162 kereső) dolgozott „nagyipari vállalatnál", vagyis ama harmincnyolc, húsz segédnél többet foglalkoztató vállalkozásnál, amelyek közül huszonnégy bírt ténylegesen „gyár jelleggel", tizenegy építőipari vállalkozás, egy szálloda, egy áramtermelő telep, egy pedig sertéshizlalda volt.

75 A 20. század második évtizedének kezdetén a somogyi kereső népesség 2,2%-a (3463 fő) élt a kereskedelem valamely válfajából. A kereskedelmi vállalkozók (1787 kereső) legnépesebb alcsoportjait az élelmiszert, élvezeti cikkeket, italokat árusítók (497 kereső - 27,8%), a házaló- (261 kereső - 14,6%), az állat- és terménykereskedők (209 kereső - 11,7%), a piaci és utcai árusok (144 kereső - 8,0%), valamint a kereskedelmi ügynökök és alkuszok (117 kereső - 6,5%) jelentették. A vármegye áruforgalmi cégei ekkoriban 221 tisztviselőt foglalkoztattak. A kereskedelmi hivatalnokok 30,3%-a (67 kereső) az élelmiszerek, élvezeti cikkek, italok, 17,6%-a (39 kereső) az élőállatok és termények, 13,6%-a (30 kereső) a vas- és fémáruk piacán tevékenykedett. Mivel a kereskedelem körében alkalmazott segédszemélyzet létszáma (1455 kereső) 1910-ben alatta maradt a potenciális munkaadók, a vállalkozók csoportjába soroltak számának, talán nem tévedünk, amikor kijelentjük, Somogy vármegye kereskedelme és lakosságának ellátása ez idő szerint kisvállalkozásokra, jobbára segéd nélkül, vagy egy segéddel működő vegyeskereskedésekre épült. Az áruforgalomban dolgozó munkások felét egyébiránt három szektor „alkalmazta": az élelmiszerekkel, élvezeti cikkekkel, italokkal folyó kereskedelem (376 kereső - 25,8%), a fonó-, szövő- és ruházati ipari áruk forgalmazása (213 kereső - 14,6%), és az állat- és terménykereskedelem (151 kereső - 10,4%).

76 1910-ben Somogy vármegye keresőinek 2,0%-a (3090 fő) a közlekedés valamely ágazatából remélt jövedelmet. A főcsoport 237 vállalkozója között 165 fuvarost (69,6%), 55 bérkocsist (23,2%) és 14 hordárt (5,9%) találunk. A foglalkozási főkategória 414 tisztviselőjét és 2439 munkását nem a fenti teher- és személyszállítók, hanem három „személytelen munkaadó" foglalkoztatta. A távközlés 241 hivatalnoknak (a közlekedési tisztviselők 58,2%-ának) és 187 munkásnak (a közlekedés területén foglalkoztatott munkások 7,7%-ának), a vasút

77 155 tisztviselőnek (a közlekedési hivatalnokok 37,4%-ának) és 1946 munkásnak (a közlekedés területén alkalmazott munkások 79,8%-ának), a közutak építése, karbantartása, felügyelete pedig 13 hivatalnoknak (a közlekedési tisztviselők 3,1%-ának) és 184 munkásnak (a közlekedés területén foglalkoztatott munkások 7,5%-ának) adott munkát.

7S Terület A vasutak építési hossz (km) x 100 kur-re 100 lakosra jutó vasútvonal (km) Somogy vármegye 674,2 10,1 182,3 Baranya vármegye és Pécs tj. város együtt 475,8 9,2 134,0 Tolna vármegye 271,3 7,7 100,6 Veszprém vármegye 360,4 9,1 155,5 Zala vármegye 486,0 8,1 102,1 Duna jobb part 4125,1 9,3 131,8 Magyarország 19 484,1 6,9 104,0 16. sz. táblázat: A vasutak építési hossza 1913 végén

7 74 Ua. 75 MSK. 48. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 2. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenkint. Bp., 1913, M. Kir. KSH. 976 - 979. p. 76 MSK. 52. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 3. A népesség foglalkozása részletesen és a vállalati statisztika. Bp., 1914, M. Kir. KSH. 136. p. 77 Somogy vármegyén keresztülfutó vasútvonalak építési idejük feltüntetésével: fővonalak: Déli-vasút (1858 - 1861), Pécs Szigetvár - Barcs - Gyékényes (1868), Dombóvár - Kaposvár - Gyékényes (1872), mellékvonalak: Barcs - Pakrac (1885), Somogyszob - Nagyatád - Barcs (1890), Somogyszob - Balatonszentgyörgy ( 1893), Kaposvár - Felsőmocsolád (1894) - Tab - Siófok ( 1905), Kaposvár - Fonyód (1896), Kaposvár - Szigetvár (1900), Kaposvár - Barcs ( 1905), Barcs - Sellye ( 1910). 78 MSK. 52. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 3. A népesség foglalkozása részletesen és a vállalati statisztika. Bp., 1914, M. Kir. KSH. 136, 352. p. 79 Magyar Statisztikai Évkönyv 1914. Új folyam. XXII. Bp., 1916. M. Kir. KSH. 171. p.