Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)
Nübl János: Somogy vármegye helyzete az első világháború előtt, a statisztikák tükrében
Somogy vármegye ipari-forgalmi keresőinek legkisebb szegmensét a hitelélet szolgáltatta. Az első világháború előtti utolsó népszámlálás idején, a törvényhatóság területén mindössze 4 önálló pénzügyi vállalkozó üzletelt: 2 „magánpénzüzér" és 2 zálogház-tulajdonos. Természetesen nem eme négy kereső, hanem takarékpénztárak, bankok, biztosítók „vállain" nyugodott a vármegye pénzügyi élete. A somogyi pénzintézetek, pénzügyi vállalkozások 1910-ben 203 tisztviselőt alkalmaztak. E hivatalnokok kétharmada (136 kereső) takarékpénztáraknál és bankoknál, egyharmadának (66 kereső) biztosító-társaságoknál működött. (Egy tisztviselő a vármegye egyik magánpénzüzérénél állt alkalmazásban.) A vármegye 35 pénzügyi alkalmazottja, illetve munkása közül 31 keresőt takarékpénztárak és bankok, 4 keresőt pedig biztosító-társaságok foglalkoztattak. 80 A vármegye közigazgatása, igazságszolgáltatása, tan- és közegészségügye, vallási és kulturális élete 3532 személynek - a kereső népesség 2,3%-ának - nyújtott megélhetést. Táblázatunkhoz az alábbi három alcsoportot alakítottunk ki a „közszolgálat ás a szabadfoglalkozású értelmiségiek" statisztikai főcsoportjából: szabadfoglalkozású értelmiségiek (305 kereső), közszolgálati tisztviselők (2361 kereső), közszolgálati alkalmazottak vagy munkások (hivatalszolgák, kapusok - 866 kereső). A hivatalszolgák, kapusok klasszisa adatok híján tovább már nem bontható, azonban a közszolgálati tisztviselők és a szabadfoglalkozású értelmiségiek statisztikai felvételekben összevont alcsoportjainak keresőit ágazati szinten sikerült elkülönítenünk. Az 1910. évi népszámlálás adatsorai alapján az oktatásügyben 920 kereső, a közigazgatásban 527 kereső, a közegészségügyben 474 kereső, az igazságszolgáltatásban 345 kereső, egyházi szolgálatban 320 kereső, a kulturális szférában 78 kereső, a törvényhozásban pedig - országgyűlési képviselőként - 2 kereső munkálkodott. 81 A következő főcsoport keresői egyes esetekben már puszta jelenlétükkel „úrivá" avatták munkaadóik otthonait. A házi cseléd alkalmazása ugyanis a középosztályhoz való tartozás elengedhetetlen kelléke volt, a társadalmi elit köreiben pedig magától értetődő evidencia. Somogy „jobb házai" ez idő szerint 4844 háztartási alkalmazottat - mindenest, szobalányt, szakácsnőt, kocsist, inast, lakájt, komornyikot - foglalkoztattak. A foglalkozási statisztikákat lapozgatva felfedezhetünk egy főcsoportot, melynek már az elnevezése is figyelemfelkeltő: napszámosok k. m. n., vagyis: napszámosok külön meghatározás nélkül. Ezek a bérmunkások különböző gazdasági ágakban és váltakozó munkanemekben dolgoztak. Somogy vármegyében 2779 - a gazdaság különböző ágazatai között folyamatosan ingázó - mezei, ipari és kubikos munkát egyaránt elvállaló napszámos küszködött a megélhetésért. Végezetül, az „egyéb foglalkozások" statisztikai főcsoportja a vármegye kereső népességének 3,4%-át tömörítette. Két alcsoportjában az egyéb és ismeretlen foglalkozásúakat, valamint a foglalkozás nélkülieket (1457 kereső), illetve a házbirtokosokat, a megtakarításaikból élő magánzókat és a nyugdíjas tisztviselőket (3792 kereső) találjuk. Gazdasági v iszo n y ok Mezőgazdaság A „Nagy Háború" előtt Somogy vármegye uralkodó gazdasági szektora az őstermelés, s azon belül a mezőgazdaság volt. 1910-ben a népesség 70,9%-a növénytermesztésből és állattenyésztésből próbált megélni. A vármegye korabeli agráriumának bemutatását a birtokviszonyok elemzésével kezdjük. A vizsgálat forrásait az 1895. évi mezőgazdasági üzemstatisztikai felmérések szolgáltatják. (A vármegye 1914-ben megjelent monográfiájában, a birtokviszonyok ismertetésénél is ezen összeírás adataira bukkanunk. 82 ) 80 MSK. 52. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. é\i népszámlálása. 3. A népesség foglalkozása részletesen és a vállalati statisztika. Bp, 1914, M. Kir. KSH. 136, 352. p. 81 MSK. 56. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 4. A népesség foglalkozása a fó'bb demográfiai adatokkal egybevetve s a népesség ház- és földbirtokviszonyai. Bp, 1915, M. Kir. KSH. 610 - 625. p. 82 Csánki. 302. p.
