Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)

Csóti Csaba: Kaposvári életbiztosítási esetek (1920-1938) társadalomtörténeti tanúságai

Foglalkozási ágak 1920 1930 1940 Mezőgazdaság (őstermelés) 4061 (13,71%) 3820 (11,67%) 3600 (10,91%) Ipar-kisipar 9278 (31,33%) 10 516 (32,14%) 9806 (29,73%) Kereskedelem és hitelélet 2944 (9,94%) 3455 (10,56%) 3663(11,1%) Közlekedés 2577 (8,7%) 2044 (6,24%) 1894 (5,74%) Közszolgálat és szabad foglalko zásúak 3267 (11,03%) 3496 (10,68%) 3597 (10,9%) Katonák, rendfenntartók 2237 (7,55%) 1444 (4,41%) 2234 (6,77%) Napszámosok 931 (3,1%) 1823 (5,57%) 1636 (4,96%) Nyugdíjasok, tőkepénzesek 1852 (6,25%) 2505 (7,65%) 3550 (10,76%) Házi cselédek 978 (3,3%) 988 (3,02%) 767 (2,32%) Ismeretlen foglalkozásúak 1482 (5%) 1624 (4,96%) 2230 (6,76%) Összes népesség

11 29 610 (100%) 32 715 (100%) 32 982 (100%) 1. táblázat Kaposvár lakosságának (keresők és eltartottak összesen) foglalkozási ágak szerinti megoszlása 1920-1940. A százalékos értékek, az adott év összlakosságához viszonyított arányt jelzik.

12 Ha azt is figyelembe vesszük, hogy Kaposvár lakossága 1920-1940 között jelentősen, 11,38%al növekedett, és összevetjük az egyes foglalkozási ágakból élő népesség létszámnövekedését, akkor jól látható a tisztviselői elem erősödése. A gazdasági válság hatására (is) hullámvölgyet megérő iparos-kereskedő réteggel, valamint a mezőgazdasági termelésből élők számának folyamatos csökkenésével szemben ugyanis a köz- és magántisztviselők létszáma folyamatosan növekedett. Ugyanakkor 1920 és 1930 között az önálló iparral rendelkezők, vagyis a biztonságos iparos magánegzisztenciák száma 1324-ről 973-ra csökkent.

13 Jóllehet 1930 és 1943 között ismét emelkedést tapasztalunk, ez az emelkedés azonban a népességnövekedést is figyelembe véve valójában azt jelentette, hogy az önálló iparosok aránya a városban az 1920-as 4,53%-ról 1931-re hozzávetőleg 3,36%-ra csökkent. (1943-ban ez az arány: 3,14%)

14 Az iparosok arányának csökkenésével párhuzamosan azonban a hitelélettől korántsem független kereskedelemből és hiteléletből élők csoportjának, tehát egy bizonyos magántisztviselői kör aránya az 1920-as 4,6%-ról 1930-ra 5,1%-ra emelkedett.

15 A városi képviselő-testület összetételét tekintve az is jól látható, hogy az iparosok mind a választott képviselők listáján, mind pedig a virilisek között alig-alig képviseltették magukat.

16 Vagyis társadalmi státuszukat és vagyoni helyzetüket tekintve Kaposvár meghatározó társadalmi csoportjai a tisztviselők, kereskedők, pénz- és hitelintézetek vezetői, magasabb tisztviselők voltak, csakúgy, mint a Horthy-korszak számos más kis- és középvárosa esetében.

17 Ennek fényében előzetesen feltételezhető, hog)' a pénzintézeti befektetések és a biztosítási kötvények tulajdonosai elsősorban ebből a körből kerülhettek ki. A már jelzett forráskritikai problémák miatt, a Kaposvár társadalmi összetételére vonatkozó adatok részletes összevetése a vizsgált forráscsoport alapján megismerhető „társadalomszerkezettel", nem lehet szignifikáns. Ugyanakkor azonban nem is hagyható teljes egészében figyelmen kívül, hiszen a hagyatéki leltárakban tapasztalt befektetési szokások segíthetnek abban, hogy egy részletesebb társadalomtörténeti vizsgálat kiindulási pontjai legyenek. 11 A két tizedes számítás alkalmazása miatt az összesített százalékos érték 99,9%. 12 In. Andrássy, 1975. 374. p. táblázata alapján. 13 Uo. 366. p. 14 Uo. 15 Uo. 369. p. 16 Uo. 394. p. 17 A .középosztály" kifejezés összetett jelentéstartalmáról lásd! Gyáni Gábor-Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp., 1998. Osiris K. 99-102., 224-252. p. (A téma szakirodalma uo. 252-254. p.)