Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)

Récsei Balázs: Leidecker Jenő: A Somogy megyei községi és körjegyzőségek megalakulásának története

Az úrbériség eltörlése előtt a községi közigazgatás jogalapja az úrbéri szerződéseken nyugodott. A jobbágyközségek elöljáróságainak legfontosabb közigazgatási feladatát az úrbéri szerződések végrehajtása képezte, s mivel az úrbéri szerződések magánjogi jogviszonyt létesítettek a földesurak és a jobbágyközségek között, ennélfogva a jobbágyközségek elöljáróságainak közigazgatási ténykedéseiben túlnyomórészben magánjogi szempontok érvényesültek, a közérdek és közszempontok a földesurak magánérdekeivel szemben háttérbe szorultak. A szolgabíró és a vármegye felügyeleti ténykedései is elsősorban a földesurak érdekeit szolgálták, ilyen körülmények között a közösség érdekeit szolgáló, szervezett, egységes községi közigazgatási rendszer ebben a korszakban hazánkban nem alakulhatott ki. Mária Terézia urbáriuma és az 1832/36. évi törvények sem hoztak ezen a téren változást. Az úrbéri rendszerben a községek elöljárósága és a felügyeleti szervek között közvetlen kapcsolat állott fenn, a szolgabíró és a vármegye közvetlenül a községek bíráival leveleztek és rendelkeztek. A községi bíró mellett a közigazgatási ügyintézési teendőket a községi jegyző végezte, aki ezen minőségében nem közhivatalnok, hanem a községtől és a földesúrtól is függő viszonyban lévő szegődményes íródeák volt, s aki egyúttal rendszerint az iskolamesteri teendőket is ellátta. A tehetősebb községek és mezővárosok külön jegyzőt tartottak, a kisebb, szegényebb, rendszerint az egy földesúr uradalmához tartozó községek közösen is fogadtak fel jegyzőt. Az 1848. évi IX. tc. kimondotta az úrbériség eltörlését, s ezzel megteremtette a lehetőséget arra, hogy az „úriszék, dézsma, robot" embertelen és elavult rendje helyett korszerű, szervezett, egységes és a közérdeket szolgáló községi közigazgatási rendszer alakuljon ki, ezt azonban a szabadságharc leverése után az abszolutisztikus államvezetés az alkotmányos törekvések elnyomásával megakadályozta, s a történeti jogfejlődésre és a nemzeti sajátosságokra nem tekintő, idegenből importált közigazgatási rendszert igyekezett hazánkra ráerőszakolni. Az uralkodó első ízben az 1849. március 4-ikei birodalmi alkotmányban tette közzé azon irányelveket, amelyek alapján az egész osztrák birodalom területén egységes közigazgatási rendszer megvalósítását [3] tervezte. A birodalmi alkotmány a községeknek bizonyos alapjogokat ígért, amelyeknek „bővebb meghatározását később kiadandó törvények fogják szabályozni". 1/ Az első ilyen törvény az 1849. március 17-ikei császári nyílt paranccsal kiadott „ideiglenes községi törvény" volt. 2/ A birodalmi alkotmányi: ugyan az 1851. dec. 31-én kelt császári nyílt parancs hatályon kívül helyezte 3/ és az 1849. március 17-ikei ideiglenes községi törvény hatálya hazánkra kifejezetten nem lett kiterjesztve, ennek ellenére a közigazgatási állásokat elözönlő cseh, morva és osztrák hivatalnokok közigazgatási ténykedéseiben az ezen jogszabályokban lefektetett irányelvek érvényesültek. Az elnyomó rendszer közigazgatási hatóságainak első intézkedései közé tartozott a községi elöljárói választások eddigi gyakorlatának megszüntetése. A kaposvári főszolgabíró 1849. nov. 20án kelt currensében közölte a községeivel, hogy „a helység bírói, mester és jegyzői választások eránt az eddigi mód szerénti választás megszüntetvén, a bírák, mesterek és jegyzők jövendőre a járásbeli tisztviselő uraknak felelős jótállása és ajánlatára a es. kir. kormánybiztos úr által fognak kineveztetni és tsak ennek megerősítése után fognak hivataloskodhatni" 4/. A birodalmi alkotmány 34. §-a és az ideiglenes községi törvény 159. §-a új fogalmat honosítottak meg a közigazgatási terminológiában, és új szervezeti egységet létesítettek a közigazgatási rendszerben. A legkisebb közigazgatási egységnek, a „községnek" eddigi fogalma a „kerületi község" /Kreisgemeinde/ fogalmával bővült. A kerületi község a közös közigazgatás céljából szövetkezett községek kisebb csoportja. Hazánkban a Kreisgemeinde fogalma nem mint „kerületi község", hanem mint „kerületi jegyzőség" ment át a köztudatba.