Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)

Récsei Balázs: Leidecker Jenő: A Somogy megyei községi és körjegyzőségek megalakulásának története

A kerületi jegyzőségeknek Somogy megyében való megszervezését a soproni kerületi es. kir. főispán a Somogy megyei cs. kir. megyefőnökhöz intézett 7130/1851. sz. és 1851. aug. 24-én kelt rendeletével rendelte el. A cs. kir. főszolgabírák által összeállított járási kimutatások szerint a Csurgóijárásban 7, az Igali járásban 9, a Kaposvári járásban 8, a Karádi járásban 10, a Marcali járásban 8, a Nagyatádi járásban 9, a Szigetvári [4] járásban 9, összesen tehát 60 kerületi jegyzőség felállítását tervezték. A tervezet szerint a megye összes községei, még a mezővárosok is, vagy mint jegyzői kerületi székhelyek, vagy mint beosztott községek valamely kerületi jegyzőséghez tartoztak. 5/ Somogy megyében egyébként az abszolutizmus idején a cs. kir. teljhatalmú biztosnak 1850. febr. 17-én keltezett járási beosztási kimutatása szerint 312 község létezett. A Csurgói járáshoz 43, az Igali járáshoz 43, a Karádi járáshoz 40, a Kaposvári járáshoz 52, a Marcali járásboz 40, a Nagyatádi járáshoz 39, a Szigetvári járáshoz 55 község tartozott. 6/ Az abszolutizmus első éveiben a kormányzat a birodalmi alkotmányban lefektetett irányelvek alapján az átszervezést a közigazgatás minden vonalán nem volt képes végrehajtani, s mivel a községi közigazgatás végleges rendezésének kérdése a többi probléma mellett ideiglenesen elhanyagolható kérdésnek látszott, s főleg mivel a jegyzői és tanítói állások szétválasztása nehezen megoldható problémát jelentett, ezért a kormányzat a kerületi jegyzőségek felállítását egyelőre nem erőszakolta. Az abszolutizmus első éveiben a községi közigazgatás szervezete tehát lényegében nem tért el az úrbériség eltörlése előtti állapottól, a községek közigazgatási teendőit továbbra is szegődményes iskolamester-jegyzők végezték. A kerületi jegyzőségek megalakítására 1853-ban történtek kezdeményező lépések. A marcali cs. kir. főszolgabíró 1853. nov. 15-én kért engedélyt a megyefőnöktől a kerületi jegyzőségek szervezésére. A kaposvári cs. kir. főszolgabíró pedig már jelentette is a megyefőnöknek, hogy a kerületi jegyzőségek szervezését megkezdte, a soproni cs. kir. helytartósági osztálytól azonban a megyefőnök vonatkozó előterjesztésére 15658/1853. szám alatt az a válasz érkezett, hogy „az általános rendezésnek még nincs helye", a kerületi jegyzőségek szervezését függőben kell tartani. 7/ A kettős hivatal ellátása a közigazgatás nagymérvű elbürokratizálódása miatt egyre inkább súlyos teherként nehezedett a jegyzőkre, s egyben akadálya is volt a közigazgatás fejlődésének. [51 Nemesvid község panaszolja a marcali főszolgabírónak, hogy jegyzője a csendőrségi számadásokat nem tudja elkészíteni, mert iskolamester is lévén „nem érti a dolgot". A községi elöljáróság a két hivatal mielőbbi szétválasztását kéri. 8/ A kaposvári főszolgabíró jelenti a m egye főnöknek, hogy a tanító-jegyzők között „olyanok is vágynak, kik számolni, éppen nem tudnak", s helyettük a számadásokat a főszolgabíró kénytelen elkészíteni. 9/ A Kaposvári járás jegyzői is panaszolják, hogy egy ember két felelősségteljes állás teendőit nem képes közmegelégedésre ellátni. 10/ A járási főszolgabírák abban látják a probléma megoldásának lehetőségét, hogy a jegyzői és tanítói állásokat szét kell választani, és mielőbb meg kell alakítani a kerületi jegyzőségeket. 11/ A kerületi jegyzőségek szervezése Somogy megyében 1854-ben indult meg. Elsőnek a kaposvári cs. kir. főszolgabíró 1854. jan. 18-án tett előterjesztést a megyefőnökhöz a Kadarkúti Kerületi Jegyzőség megszervezésének engedélyezésére. 12/ A szervezés még ugyanebben az évben be is fejeződött. Elsőnek a marcali cs. kir. főszolgabíró 1854. ápr. 25-én 232/1854. sz. a. jelenti a megyefőnöknek, hogy járásában a kerületi jegyzőségek felállítása megtörtént. A kerületi jegyzőségeket azon községekről nevezték el, amely községben jegyző lakott. A kerületi jegyzőségek kialakításánál az volt az irányadó szempont, hogy lehetőleg az egymáshoz közel