Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)
Vonyó Anita: Időjárási események és természeti csapások Somogy megyében 1866-1881 között, a Somogy című hetilap tudósításai nyomán
1877. 12. 25.: A Dráva ugyancsak zajlik a jégtől, habár oly csekély a vize még mindig, hogy a rohanó vízben képződött homokszigeteken ott ácsorognak a vadrécék, s egy-egy újságkedvelő varjú csupán kíváncsiságból, hogy hátha ott termett az idén kukorica. 1878. 01. 01.: A Balaton 5 nap óta erős jégtakaróval bír, és 2-3 nap alatt a közlekedés Somogy és Zala vármegyék közt a jégen át fog történni, annál bizonyosabban, mert a jég már igen vastag. 1878. 09. 24.: A Balaton oly meleg volt még 10-18-ig (18-án 21 fok), hogy folyvást fürödnek benne. Ez is a ritkaságok közé tartozik. 1878.11. 26.: A Dráva - mint nekünk írják - több helyen kiöntött, s a víz egész határokat borított el. 1879. 03. 18.: Bizony Somogy s a szomszéd megyékben sem valami jól állnak a dolgok vízáradás tekintetében. A Balaton évtizedek óta nem volt ily nagy. A víz messze meghaladta múlt évi állását, s 50-60-100 öllel is kijjebb jött. Balatonszentgyörgynél, Fonyódnál, Szántódnál a vasúti töltésig hatolt a víz, s a régibb ültetvények mind vízben állnak. Fonyódnál és Szántódnál a vonatok kocsijából kalapod a vízbe hajíthatod. A vasúti töltések másik felén, hol a régi berkek voltak, van a kisebbik Balaton; vagyis hol pár évvel ezelőtt kapáltak, kaszáltak, ott ma csónakról vadrécékre vadászhatsz. Mindenfelé víz. A folyók duzzadtak, ki is öntöttek. A Sió oly magas, hogy majd partjainak tetejét verik a habok. A Dráva ellenkezőleg igen kicsi ma még; kanyarulataiban nagy homokszigetek. A nagy esőzések folytán a Kapós vize kiöntött, s az egész lapság vízben úszik Tomich cukrásszal együtt, kit ingó alapra épített házából erővel sem lehetett kihurcolkodtatni. 1879. 04. 22.: A Kapós vize a húsvét napi esőzések folytán annyira kiöntött, hogy Kaposvár, Szentjakab, Taszár, Baté, Dombóvár községek lapályát tökéletesen elborítá vízzel és iszappal. Egyegy kis tenger volt a vasúttöltésektől jobbra és balra, melyeken akár hajózhatnál. A vasúttöltést is megrongálta, a szántóföldeket pedig annyira elöntötte, hogy a tavaszi munkák csak hetek múlva kezdődhetnek el rajtuk. 1879. 06. 10.: A Siót - mint említettük - a zuggó mellett elszakította a nagy víz, s deszkákkal, homokos zsákokkal alig tudták elfojtani a rohanó árt. Nagy baj az, hogy a Balaton évtizedek óta nem látott magasságot ért el, s a Siót még sem lehet nagymértékben nekiereszteni, mert ez esetben az egész Sió mentét elönti a víz a Dunáig. Ha nem csapolják le a Balatont, akkor meg a déli partok hosszában elterülő birtokrészeket nyomja agyon a víz, holott már eddig is több mint 30 ezer hold van víz alatt. A nagy víz tükrén eddig semmi apadás nem észlelhető, sőt a kiöntések mindig nagyobb tért foglalnak el. 1880. 01. 27.: A Balatonon folyvást vastagodik a jég; most már több ponton eléri a 2-3 lábat; sok bort, követ szállítanak rajta minden irányban a déli partok felé. Ha 40-50 szán megy egymás után, nem is valami nagy újság. Két óriási rianás van rajta keresztben: az egyik a fonyódi hegy aljától Badacsonyig, a másik Balatonkeresztúr irányában a Szent Mihály-hegyi kápolna felé, a zalai partokra. A határtalan nagy jégmezőn a két rianás, szélén feltorlódott jéghalmazzal úgy tűnik fel, mintha gőzekével szántottak volna fel 5-6 öl szélességű fehér utat, ágyűbömböléshez hasonló morajjal, mely mérföldekig hallik, kivált ha éjjel nyit magának utat a jég alatt megszorult lég a fél öl vastag szirt kemény rétegén. Nagy telek adják csak e jelenetet: alig másfél percig tart a mennydörgésszerű robbanás, s ugyanennyi ideig a repedés végigfutása 3-4-5 mérföldnyi hosszúságban. 1880. 07. 27.: A Balaton rendkívüli látványt nyújtott 18-án a nagy orkán alkalmával. A víz zöldeskék tükre hamuszínre változott, s olyan hullámok vertek partra, melyek csak a legnagyobb viharok alkalmával láthatók. 1880. 12. 28.: A Sió - úgy látszik - hiába apasztja a Balatont óriási tükrében, miután a déli parti elöntések folyvást akkora földterületeket tartanak vízzel elfoglalva, hogy száz és száz család megélhetne belőlük, a birtokosok pedig kiszámíthatatlan károkat vallanak. A Siómente, Szántód, Kőröshegy, Szemes, Őszöd, Lelle, Boglár, Fonyód, Balatonkeresztúr határaiból nagy területek, le egészen Fenékig 12 , s még ez alatt is vízzel vannak elöntve, nemhogy szántani, de még legeltetni sem lehet, sőt több ponton csónakok segítségével halásznak rajtuk. A Déli vasúttársaság vonalán különösen Szántód és Fonyód között - majd a töltést éri a víz. A Balaton tükre tehát annyit sem szállt, hogy a külső berkek vízterületén észrevehető lenne. 12 Ma: Fenékpuszta 11 Napfogyatkozás alkalmával a Föld és a Nap közé kerül a Hold. A Nap egésze vagy egy része eltűnik a földi megfigyelő elől. A teljes napfogyatkozás bekövetkeztének pillanatában hirtelen sötétség lesz, ami számtalan okot adott és ad babonás félelmekre.
