Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)
Vonyó Anita: Időjárási események és természeti csapások Somogy megyében 1866-1881 között, a Somogy című hetilap tudósításai nyomán
Egyéb érdekes természeti jelenségek 1867. 03. 05.: A 6-án délelőtti órákban levő nagy napfogyatkozást 13 újólag ajánljuk a tisztelt közönség figyelmébe. 1870.11. 01.: Október 25-én este az északi fény 14 nagyszerű látványt nyújtott Somogy megyében is. Az ég északkeletről nyugatnak, félkörben bíborvörös fénnyel volt elöntve, s oly vastagon, hogy a Nagy Göncöl legfényesebb csillaga is csak halvány fénnyel törhetett át rajta. Míg az égen bámultuk az évtized alatt is ritkán előforduló tüneményt, vörös fényözönt, addig elszomorodtunk azon a lelki sötétségen, mely itt lent az emberek közt uralkodik... Jó lenne, ha természettudósaink népszerű nyelven ismertetnék az északi fényt, s okait, amennyire a tudomány behatolt a titokba; megmagyaráznák a népnek, bizonyára nagy hasznot tennének. 1872. 12. 10.: Nagyatád vidékéről írják nekünk: múlt hó 28-án ritka természeti tüneménynek voltunk tanúi. Ugyanis nevezett napon este 7 óra 30-ig tartó, sűrű csillaghullás 15 volt látható. A kíváncsiság, sőt némelyeket a megilletődés kiragadott a nézőtérre, a szabad ég alá; s álmélkodva nézték az ezrekre menő csillagok hullását. Alulírott sok balvéleménynek és jövendölésnek voltam fültanúja. Voltak kik háborút, drágaságot, éhínséget, kolerát jósoltak; ily különböző alakban nyilvánult vélemények egyben összpontosultak, abban tudniillik: hogy ez valamit jelent. 1877. 03. 06.: A holdfogyatkozás 16 27-én érdekes látvány volt. Mielőtt hideg, erős északi szél fújt, vastag légfelhőket hajtva, estefelé azonban csendes idő lett, s enyhült a lég. A Hold, földkörüli forgása közben, ennek főárnyékába jutva (esti 6 óra 23 perckor) nálunk nem volt szemlélhető, mert a látókört még fellegek borították. 7 óra után, midőn a holdkorong sötét szeletje már jókora volt, tisztult csak meg a láthatár, s a fenséges látványt az utcákon hullámzó tömegek bámulták ezerféle megjegyzésekkel. A teljes sötétedés 7 és 8 óra között vette kezdetét, s egy óra 30 percig tartott körülbelül, mely alatt csendes, nyomott volt a lég, míg a sötét Holdat olykor-olykor izzó rézszínű futó foltok lepték el; délkeleti széle a korongnak azonban többnyire megtartva ezüst színét. 9 óra előtt pár perccel érték az első napsugarak a holdkorongot, s a világított rész folyvást nagyobbodva, 10 óra után ismét egész pompájában állt előttünk, utána virradásra pedig fagyott. 1877. 08. 28.: A teljes holdfogyatkozásnak sok nézője volt, s a tiszta égre ritkán bámul annyi kíváncsi szem, mint 23-án éjszaka. A hold fogyatkozása alatt északi szél támadt, nagy porfelleget verve, s a lég is áthűlt kissé. 1879. 06. 03.: A bonnyai határban - mint nekünk írják - egy holdakra menő földterület oly mélyre süllyedt, hogy a 4-5 öl magasságú fáknak csak a koronája látszik ki a földből. Tehát a süllyedés 4-5 öl mélységű volna! Többen kirándulnak a csodálatos helység megtekintésére, melyből a legvadabb jóslatokkal következtetik a világvesztét. 17 1881. 07. 05.: Esténként, ha az eget felhő nem borítja, az üstökös 18 pár nap óta szépen észlelhető az égbolt északi felén. A bécsi csillagvizsgáló intézetben pontos megfigyelés alá vették az üstököst, s tegnapelőtt éjjel a magvát is lerajzolták. E magból három sugárkéve lövellik ki; az üstökös magvát sötétség veszi körül, amely mögött üvegharangforma világosabb fényrészlet látható. Az üstökös cirkumpoláris 19 , s így kedvező légkör mellett egész éjjel látható. 20 14 A Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék által keltett időleges fényjelenség. Mágneses viharok idején alacsonyabb szélességi körökön, így Magyarországon is megfigyelhető. 15 A csillaghullás nem más, mint amikor a Nap körül keringő Föld mozgása során meteorrajjal találkozik, melynek tagjai a légkörben felizzanak. 16 A Hold elsötétedése akkor következhet be, ha a Hold a Föld árnyékkúpján halad át. 17 A felszín alatti anyaghiány a felszín anyagainak függőleges irányú elmozdulását okozhatja. A jelenség természetes oka lehet például az üregbeszakadás. 18 Az üstökösök az égbolt leggyorsabban és legfeltűnőbben változó objektumai közé tartoznak, így érthető az irántuk megnyilvánuló érdeklődés. Az üstökösök valószínűleg a Naprendszer határvidékén fekvő övezetből származnak. Három fő részből állnak: szilárd magból, ritka gázburokból és poranyagból álló üstökből, és az abból kisodródó gáz- és porrészecskékből álló csóvából. 19 Sohasem bukik a látóhatár alá. 20 A jelenséget 1881-ben világszerte - különösen Angliában, ahol irodalmi művek sora hirdette a világvégét - pánikhangulat fogadta.
