Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)
Szántó László: A Kaposvári Vaskombinát Munkástanácsának „önfeloszlatása"
A forradalom résztvevői elleni terror erősödött, illetőleg a karhatalom rendcsináló akciói egyre sűrűbben zaklatták a lakosságot, így a munkástanácsok tevékenységének politikai feltételei folyamatosan romlottak. Az újraszerveződő kommunisták kifejezetten ellenségesen viszonyultak a munkástanácsokhoz, amelyeket az „ellenforradalom utolsó fészkének" tekintett legtöbbjük. Tény az is, hogy a munkástanácsok jelentős része, hivatkozva a forradalom előtti időszak kedvezőtlen tapasztalataira, ellenezte a pártszervezést az üzemekben. A munkástanácsok jövője szempontjából döntő eseményre került sor, amikor a kormány a sztrájk meghirdetésére válaszul, 1956. december 9-én betiltotta a területi munkástanácsok működését, mely intézkedés lényegében a Nagy-budapesti Központi Munkástanács megszüntetését jelentette. Ugyanezekben a napokban súlyos megtorló akciókra került sor a hatalom részéről (Budapest, Salgótarján, Eger, Miskolc). A következő néhány hónap már a munkástanácsok ellehetetlenítése és megszűnése jegyében telt el, bár formálisan csak az 1957. november 17-én kelt törvényerejű rendelettel ért véget a magyar munkástanácsok forradalom utáni története. A somogyi munkástanácsok november 4-e utáni működéséről rendkívül kevés egykorú forrás áll rendelkezésre. Arról is keveset tudhatunk, hogy milyen mértékben voltak tájékozottak a somogyi üzemek dolgozói a fővárosi fejleményekről. Természetesen a rádió maradt a fő hírforrás, hisz a helyi pártlap egyáltalán nem tudósított ezekről az eseményekről, még a kormány és a Nagy-budapesti Központi Munkástanács vezetőinek tárgyalásairól sem. Kizárólag a kormány-, illetve elnöki tanácsi rendelethez kapcsolódóan tettek közzé nagyobb írást, majd vezércikket a munkástanácsokról, a rendeletek szellemének megfelelő tartalommal. 16 A töredékesen fennmaradt eredeti jegyzőkönyvek és a különféle, később keletkezett párt-, tanácsi és bírósági iratanyagok 17 információiból arra következtethetünk, hogy 1956 novemberében megtörtént Somogyban is a munkástanácsok újjáválasztása. A források alapján megállapíthatjuk azt is, hogy a megyében működő munkástanácsok, illetőleg a szakszervezetek többsége csatlakozott a meghirdetett sztrájkokhoz. A munkástanácsok területi összefogásáról még kevesebb, és nem igazán megbízható forrás tanúskodik. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy például Siófokon létrejött központi munkástanács, melynek a vezetője egyébként tevékeny részese volt korábban a helyi forradalmi eseményeknek is. Kaposvár megyeszékhelyre vonatkozóan nem találtunk ilyen adatokat, de tény, hogy a kaposvári üzemek munkástanácsai több egyeztető értekezletet tartottak november folyamán. Az MSZMP első megyei értekezletén, 1956. december 8-án hangzottak el az első nyilvános politikai értékelések a munkástanácsok tevékenységéről. A gyűlésen mind a kádári, taktikusabb, mérsékeltebb, mind pedig a szélsőbalos álláspont kifejezésre jutott. Az országos pártvezetőséget képviselő Fehér Lajos az előbbi jegyében próbálta mérsékelni 18 néhány elhangzott balos hozzászólás hatását. Utóbbiak egyike, például az 1946-os kommunista jelszót aktualizálva, követelte, hogy „. ..ki a fasisztákkal a munkástanácsokból!" 19 A következő néhány hónapban még érvényesült egyfajta modus vivendi a helyi politikai vezetés és a munkástanácsok között, amiben minden bizonnyal szerepe volt annak a ténynek is, hogy az említett pártértekezlet egy mérsékeltebb személyt, Szirmai Jenőt választotta meg az MSZMP megyei intézőbizottsága elnökének. A munkástanácsoknak az iparvállalatokra korlátozásával, illetőleg a hatalom általi befolyásolása igényével függ össze az a körülmény, hogy a megyei tanács ipari osztálya kapott egyfajta koordináló szerepet ebben az időszakban. Ennek szellemében rendezték meg 1957. január 16-án a vállalati vezetők és a munkástanácsok képviselőinek értekezletét a megyei tanácson. A tanácskozásra a január 5-i kormánynyilatkozat után, tehát olyan időszakban került sor, amikor a politikai vezetés 16 Somogyors/.ág, 1956. nov. 17. 2. p: Kié a gyár? c. írás; nov. 24. 1. p: A munkástanácsokról szóló rendelet margójára c. vezércikk. 17 Eredeti munkástanács választási jegyzőkönyvek, illetve a választásról készült jelentések elsősorban az MSZMP által bekért ún. ellenforradalmi dokumentációkban maradtak fenn: SML XXXV. 1. MSZMP Somogy Megyei Bizottságának iratai 1957-1989., A/T. gyűjtemény, Somogyi ellenforradalom c. iratanyag; lásd még: XXIII. 1. Somogy Megye Tanácsának iratai 1950-1989. C/V.B. Titkárság-Szervezési O., Elnöki iratok, 1956. Munkástanácsok c. dosszié; A somogyi iratanyagokban fellelt egykorú források másolatait a levéltár XXXII. 10. Az 1956-os forradalom somogyi dokumentumai c. gyűjteményében helyeztük el. 1S SML XXXV. L/K. Titkári iratok 1956-1989. 2. doboz, 10. őe. Pártaktíva ülések jkv.-i, 1956. dec. 8., 37. p. 19 Uo.: 23. p.
