Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)
Szántó László: A Kaposvári Vaskombinát Munkástanácsának „önfeloszlatása"
még deklarálta a munkástanácsoknak a gazdasági élet irányításában való tevékeny részvételét 20 . A tanácskozás alapvető tárgya a termelési helyzet, s ezzel kapcsolatban a bérezés alakulása volt. A jegyzőkönyv szerint a hozzászólók többnyire pozitívan értékelték a munkástanácsok által végzett tevékenységet. Mindössze egy-két vállalati igazgató és munkástanács elnök utalt az igazgató és a munkástanács irányító tevékenységéből fakadó ellentétekre. Nem sokkal ezután, január 31-én készült egy rövid, összegző jellegű értékelés a megyei tanács ipari osztályán 21 az ipari üzemek munkástanácsainak működéséről. A jelentés készítői megállapították, hogy a munkástanácsok általában a rendelet szellemében működnek, ugyanakkor a választásokat így értékelték: „Élenjáró munkást, jó politikust, az állam és a munkások érdekében mindent szem előtt tartó [munkásjtanács-elnököt nem tudták megtalálni a választók." A jelentésben olvashatunk a munkástanácsok tevékenységének valóságos nehézségeiről is, de ennél jóval több politikai természetű és negatív tartalmú észrevételt fogalmaztak meg. Egyebek közt kifogásolták, hogy a munkástanácsok túlzottan nagy hangsúlyt helyeznek a bérezési kérdésekre a nélkül, hog)' az emelt bérek fedezetével törődnének. A jelentés készítői ugyanakkor azt is felrótták a munkásönkormányzatoknak, hogy feleslegesen foglalkoznak a termelés, „a szervezés legapróbb részleteivel". Végül azt sem mulasztották el, hogy felhívják a figyelmet a párttag munkástanácstagok alacsony számára. A szerzők reális magyarázatként utaltak arra, hogy 1956 novemberének végén „a Párt még nem hallatta elég erősen a hangját". A helyi politikai vezetés 1957. február 5-én, az MSZMP Somogy Megyei Intézőbizottsága ülésén 22 foglalkozott külön napirendi pontban a munkástanácsokkal. Sajnos, az írásos előterjesztés nem maradt fenn, ezért csak a hozzászólásokból következtethetünk a somogyi pártvezetők álláspontjára. Balos, dogmatikus és mérsékeltebb, megértőbb hangvételű felszólalások egyaránt elhangzottak ezen a rendezvényen, s volt, aki azzal magyarázta a párttagság „értetlenségét", hogy úgy érezték: a kormány hozta létre a munkástanácsokat. Természetesen a fő érvként itt is azt hangoztatták, hogy a munkástanácsok magatartása ellenséges az üzemi pártszervezetek iránt. A vitát bezáró megyei intézőbizottsági elnök - a kádári „kétfrontos" taktika jegyében - úgy érvelt, hogy a munkástanácsok még „gyermekbetegségektől" szenvednek, a türelem és követelés kettős taktikáját kell irányukban alkalmazni. E taktikának megfelelve hívta fel arra is a figyelmet, hogy nem szabad kívülről más szervnek felülbírálnia a munkástanács választások eredményeit. A munkástanácsok ügye az 1957. április 19-i intézőbizottsági ülésen 23 került szóba ismét, mintegy mellékesen, a szakszervezetekkel kapcsolatban. A szakszervezetek képviselője rossznak értékelte a munkástanácsokhoz való viszonyt, míg László István, a megyei tanács-vb-elnöke arról szólt, hogy igazán nem is lehet feloldani azokat az ellentéteket, amelyek az üzemi munkásszervek között fennálltak. E vélemények tehát már nyíltabban tükrözték azt a politikai irányt és helyzetet, amelyről a kaposvári városi MSZMP szervezet egyik vezetője kifejtette, hogy csak márciusban alakult olyan helyzet, hogy követelni tudtak a munkástanácsoktól. 24 Az augusztusban tartott pártbizottsági ülésen azt is megállapították, hog)' a munkástanácsok túlnyomó többsége már megszűnt. A vázlatos történeti áttekintés után közelebbi pillantást vetünk a Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát Munkástanácsának sorsára. Az események helyszíne Kaposvár egy régi-új üzeme, ugyanis még az 1900-as évek elején alakult meg két nagyobb vasöntöde, melyekhez az 1949-1950. évi államosítást követő egyesítés során kisebb gépüzemeket is hozzácsatoltak. Ekkor Somogy Megyei Vasöntöde és Gépgyár (Gépüzem) néven működött, a megyei tanács irányítása alá tartozó vállalatként. 25 Az 20 Az értekezlet jegyzőkönyvét lásd: SML XXIII. L/C. Elnöki iratok. Munkástanácsok c. dosszié. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nyilatkozata a legfontosabb feladatokról, 1957. jan. 5. A dokumentum VI., A gazdasági vezetés módszereiről c. fejezetének 2. és 3. pontjában foglalták össze a munkástanácsoknak az ipari üzemek, vállalatok irányításában való részvételének módozatait. 21 Uo. 22 SML XXXV. L/C. Végrehajtó bizottsági ülések iratai 1956-1989., 1. d. 1. o.e. 23 Uo.: 118. és 120. p. 24 SML XXXV. 2. MSZMP Kaposvári Városi Bizottságának iratai, 1956-1989./ 1957. aug. 31-i pártbizottsági ülés jkv.-e. 25 SML XXXV. 31. Magyar Dolgozók Pártja Kaposvári Városi Bizottságának iratai 1948-1956. Ill./állag: Alapszervezetek iratai, 34. o.e. Vaskombinát alapszervezet 1950. okt. 17-i ülés jkv.-e
