Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)

Szántó László: A Kaposvári Vaskombinát Munkástanácsának „önfeloszlatása"

mottóval folytatott évtizedes propaganda is hozzájárult a munkástanácsnak, mint a munkásellenőrzés, munkásönkormányzat eszközének népszerűvé válásához. A hivatkozott szerzők a fennmaradt állásfoglalások, kiáltványok és határozatok alapján - lényegében egybehangzóan - úgy vélik, hogy a forradalmi események, a politikai küzdelem kiéleződése miatt az aktív munkástanácsok túlnyomó többségénél előtérbe kerültek a politikai követelések, célkitűzések. A munkásönkormányzat szervei szinte kivétel nélkül állást foglaltak a nemzeti függetlenség, a többpárti demokrácia és az egyéni szabadságjogok mellett, egyaránt elutasítva a tőkés, illetőleg a sztálinista-rákosista restauráció gondolatát. Már a forradalom fegyveres leveréséig tartó időszakban is felmerültek egyéb alapvető kérdések, mint a politikai hatalomhoz, a pártokhoz és a szakszervezetekhez való viszony, valamint az üzemi munkásönkormányzat érvényesítésének, gyakorlásának módszerei. A szabadság alig kéthetes időszakában nem alakulhatott ki sem egységes álláspont, sem gyakorlat, amit „a" munkástanácsok álláspontjának tekinthetnénk. A rendelkezésre álló források alapján arra a megállapításra jutnak a témával foglalkozó kutatók, hogy eltekintve néhány esettől - a munkástanácsok nem kívántak egy második hatalmi központ lenni, tehát november 4-ig nem alakult ki Magyarországon az ún. kettős hatalom állapota. Somogyban csak az október 25-26-i politikai fordulat

5 nyomán bontakozott ki az egyre szélesedő forradalmi népmozgalom. Az 1956. október 26-i kaposvári, több ezres tüntetés megszervezésében a Zrínyi Miklós Körnek

6 volt tevékeny szerepe, tömegességét viszont a gyári munkásság biztosította. Ugyanezen a napon tették közzé a kormány és a SZOT felhívását a munkástanácsok létrehozásáról, s vannak olyan adatok, hogy egy-két somogyi üzemben megalakultak az első, ideiglenes munkástanácsok.

7 Mindenesetre a helyi pártvezetők, támaszkodva a Zrínyi Kör tagjainak aktivitására is, igyekezvén az események élén maradni, hasonló felhívást tettek közzé

8 és ideiglenes nemzeti forradalmi bizottság megalakítására buzdították a munkástanácsokat.

9 Kaposváron tehát egy sajátos helyzet alakult ki, amikor a különféle munkahelyekről delegált küldöttek kísérelték meg egy, a megye lakosságát reprezentáló forradalmi tanács megalakítását. A tovább éleződő politikai helyzet miatt igazán csak az október 28-i országos fordulatot követően, 29-én sikerült megalakítani a Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanácsot, melynek élére Gábriel Jánost, a Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát küldöttét választották meg elnöknek. Az eseményről részletes tudósítás olvasható a Somogyi Néplap október 30-i számában, amelyben közölték az új hatalmi szerv Cselekszünk! c. programját is. A megyei forradalmi tanács összetétele a következő napon lényegesen módosult, amikor az október 30-i tüntetés során - egy-két kivétellel - kiszavazták a kommunista pártállású és/vagy hatalmi funkciót viselt személyeket. A munkásság, a gyári munkástanácsok képviselete lényegében nem változott a két nap folyamán a 29 tagú intézőbizottságban. A tagok közül, az elnök személyével együtt hat volt gyári dolgozó, vagyis a testület tagságának ötöde került ki a munkásság köréből. Ez az arány többé-kevésbé megfelelt Somogy lakossága foglalkozási összetételének, de korántsem állt összhangban azzal a jelentékeny szereppel, amelyet Kaposvár munkássága betöltött a helyi tömegmegmozdu5 Gondolunk itt a Magyar Dolgozók Pártja élén bekövetkezett személyi változásokra, mindenekelőtt Kádár János első titkárrá választására, valamint a 26-27-i kormányátalakításra. 6 1956. szeptemberétől - a Petőfi Kör mintájára - egy fiatal értelmiségi csoport kezdett szerveződni a közéleti, társadalmi reformok helyi elősegítése érdekében, melynek tagjai szervezték meg a híressé vált Somogyi összegezés nevű agrárvitát október 19-én. Október 25-re tervezték a kör hivatalos megalakítását, de erre már nem kerülhetett sor a tervezett formában, viszont ezek a fiatalok, mint a Zrínyi Kör vezetői és tagjai voltak többnyire a somogyi forradalmi események erjesztői. 7 Az eseményekről készült későbbi - 1957 tavaszi - „ellenforradalmi" jelentések, valamint egyes periratok tanúsága szerint több kaposvári üzemben és egyéb munkahelyen alakítottak ideiglenes munkástanácsot ezen a napon. A különféle primer és másodlagos források tanulmányozása arra int, hogy csak feltételesen fogadhatók el ezek az adatok, sőt valószínűleg ezekben az esetekben is október 27-én alakult meg a munkástanács. 8 Előzőleg, október 26-án a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége és a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége tett közzé ilyen tartalmú felhívást a rádióban. 9 A kaposvári eseményekről - a megyei napilap mellett - a legtöbb értékelhető adatot két politikai büntetőper anyagában találhatjuk: Somogy Megyei Levéltár (továbbiakban: SML), XXV. 2. Somogy (Kaposvári) Megyei Bíróság iratai, B. 287/ 1957. Kunszabó Ferenc és társának perirata; B. 833/1957. Gábriel János és társának perirata. Kunszabó Ferenc a Somogyi Néplap munkatársa, a Zrínyi Kör szervezője, majd a Szabad Somogy címen kiadott forradalmi újság szerkesztője volt. A másodikként említett per I. rendű vádlottjáról, Gábriel Jánosról a későbbiek során még bőven esik szó.