Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)
Lagzi István: A lengyelek Magyarországról való evakuálásának utolsó szakasza. Az „EWA-B" akciók 1940 őszétől 1941 őszéig
zett sétára. A szökésre egy ismert trükköt alkalmaztak. Séta közben Mieczyslaw Szymanski [Szumanski?] alezredes kilépett a sorból, helyére egy kintlakó internált lépett. így a séta végén a létszám egyezett. Az alezredes szökését társai csak másnap jelentették a táborparancsnoknak. (Megtorlásként megtiltották a rádióhallgatást és a táboron kívüli sétát.) 206 Az Oroszi községben létesített - Antall József kitüntető figyelmében részesülő - lengyel polgári táborból június végén feltűnően sok személynek sikerült megszöknie. A vizsgálat szerint a helyzeten akkor lehetett volna változtatni, ha a szállásul szolgáló épületeket bekerítik. A kerítés megépítését a község elöljárósága érthető módon az állami költségvetésből kívánta fedezni, ehhez azonban Antall József, a BM. IX. (szegényellátási és általános segélyezési) Osztály frissen kinevezett vezetője nem járult hozzá. 207 a) A menekültek megítélése 1941 nyarán A korábban részletesen ismertetett Steifer-affér és a Stypinski-ügy 1941. évi politikai vonatkozásait nem kívánjuk bővebben felidézni. 1941 nyarán a magyarországi lengyel (legális és illegális) szervek működésének ellehetetlenítése 208 és a nemzetközi (a balkáni) események közötti összefüggéseket, a Churchill által szorgalmazott szovjet-lengyel katonai egyezmény magyar részről való negatív megítéléséből adódó ideiglenes problémák kialakulását és hatását azonban hangsúlyozni szeretnénk. A magyarországi lengyel menekültek sorsának alakulásában meghatározó BM. szervek (IX. osztály, a VII. b. Osztály, illetve a KEOKH, továbbá az Ein. osztály, a katonai hatóságok (HM. 21. osztály, Vkf. 2.D., HM. földi csoportfőnökség, a Külügyminisztérium referatúrái 1941 nyarán és őszén olyan helyzetet teremtettek, melynek eredményeképpen a három legjelentősebb - hivatalos - lengyel érdekképviseleti szerv működése válságos helyzetbe került. A Katonai Képviselet vezetője, Steifer ezredes, a Komitet Obywatelski elnöke, illetve helyettese, Slawik és Stypinski, a Lengyel Katolikus Lelkipásztori hivatal vezetője, Witosíawski érdekképviseleti tevékenység vonatkozásban „mellékvágányra" került. A Bárdossy-kormánynak kapóra jött az, hogy a londoni emigráns kormány elnöke, Sikorski tábornok 1941. július 3-4-i moszkvai tárgyalásai után július 30-án Londonban aláírásra került a lengyel-szovjet egyezmény, amelynek keretében visszaállt a két ország diplomáciai kapcsolata, a Szovjetunió területén letartóztatott, börtönbe, lágerekbe internált lengyelek amnesztiát kaptak. A szovjet kormány lehetővé tette, hogy a területén lévő több milliós lengyelségből (a hadifoglyokból és az amnesztiában részesülő személyekből) a Vörös Hadsereg németek elleni harcát támogató lengyel magasabb egységek (hadsereg) szerveződjenek. 209 Csak utalunk arra, hogy a lengyel-angol kapcsolatokat magyar részről természetesnek tartották, ám a lengyel-szovjet megegyezést meglehetősen rossz néven vették. A magyarországi lengyel menekültek képviselői elleni fellépést - hivatalosan - a lengyelszovjet kapcsolatok (viszonylagos) rendeződésével indokolták. (Henryk Slawik és Bohdan Stypinski letartóztatását azzal magyarázták, hogy annak a lengyel kormánynak a megbízottai, „amelynek [a Szovjetunió elleni német támadás után - L. I.] első dolga volt a Szovjetunióval való szövetkezés. . ," 210 ) A hivatalnoki elit egy része a magyar-lengyel viszony újraértékelésére gondolt. Úgy vélte, hogy a barátunk (Lengyelország) a legfőbb szövetségesünk (Németország) ellenségének (a Szovjetuniónak) a szövetségese lett. Az elmondottak propaganda társadalmi hatása és diplomáciai visszhangja azonban jelentéktelen volt. A menekültek közérzetében, jogbiztonságában alapvető változás nem következett be. 206 Uo. 1941-21-21-4391-63.966. A selypi lengyel tiszti gyűjtőtábor parancsnokság jelentése a HM. 21. Osztályának. 1941. szept. 11. 207 OL BM. K150.1944-IX-4019-560969. 1941. jún. 23. 208 Az köztudott tény, hogy 1941. július 12-én Moszkvában Cripps angol nagykövet és Molotov szovjet külügyminiszter aláírta a az angol-szovjet katonai egyezményt. Ez és a lengyel-szovjet katonai és diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele a kormánykörök egyetértésével arra késztette a magyar hatóságokat, hogy újragondolják a lengyelekkel eddig érvényesített politikájukat. Legfelsőbb utasításra számos lengyel politikust, az emigráns lengyel kormány képviselőit, illetve meghatalmazottait (például Slawikot, Kornaust, Wilk-Witoslawskit stb.) őrizetbe vették. A Polgári Bizottság tevékenysége ideiglenesen megbénult. Lásd! Lagzi,1994: 317-328. p. 209 A részletekbe bocsátkozás nélkül, lásd! Piotr Záron: Armia Andersa.Torun, 1996. 21-52. p. 210 HL HM. 1941-21-21-4390-48.534.