Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)
Lagzi István: A lengyelek Magyarországról való evakuálásának utolsó szakasza. Az „EWA-B" akciók 1940 őszétől 1941 őszéig
A Balaton menti polgári táborokból egyre ritkuló - külföldre irányuló - csoportos szökések figyelhetők meg. A szökések gyakorisága mellett a kiutazók létszáma is csökkenő tendenciát mutatott. Hévízszentandrásról 1940. december 31-re virradóra éjjel Kazimierz Lubaczewski nyolc társával együtt, kihasználva szilveszter és az újévi ünnepek alkalmával szokásos vasúti forgalmat, Barcsra, majd Jugoszláviába szökött. A csendőrségi nyomozás szerint „...a menekültek a szökés utáni napokban Barcsról, mégjanuár 10-15. körüli időben Zágrábból írtak levelet.. ." 163 1941. február 15én egy fő, 20-án öt fő szökött Jugoszláviába. 164 Az 1941. eleji szökésekkel kapcsolatban több régi/új információ került a katonai hírszerző és kémelhárító szervekhez: „...a szökések előkészítése után parancsra a szökevények Barcson gyülekeznek, innen ismeretlen személyek segítségével csempészutakon Jugoszláviába kerülnek, és Szabadkán ismét gyülekeznek. Szabadkára azokat az embereket szöktetik át, kik még a 40-ik életévüket nem érték el, míg mindazokat, akik ezen kort már túlhaladták, Magyarországon látják el útlevéllel. Ezen utóbbiak szabályszerű, de ismeretlen nemzetiségű (?) úti okmányokkal lépik át a határt Jugoszlávia felé. A 40 évnél fiatalabbak Szabadkán kapják meg úti okmányaikat, és [Görögországon, Törökországon keresztül - L. I.] Palesztinába mennek." 165 A Külügyminisztérium 1941 januárjában megváltoztatta korábbi álláspontját. A szökések meggátolása érdekében szigorú intézkedések életbe léptetését követelte. A polgári táborokból észlelt szökések miatt a HM. részéről is foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy a polgári táborokban élő katonaköteles (18-42 éves) férfiakat katonai gyűjtőtáborokba vonják össze. Az egyébként diplomáciailag átgondolatlan (később elejtett) elképzelést a tárca azzal indokolta, hogy a gyakorlat szerint „...a szökések mindig úgy történtek, hogy előbb katfonai] táborból polgári táb.[or]-ba szöknek, onnan aztán »lathatatlan kezek« tovább vezetik őket." 166 A Vkf. 2.D. osztály 1941. január 21-i feljegyzéséből tudjuk, hogy a Vkf. részéről lelkesen támogatták a HM.-nek a táborok őrzésének megrendszabályozását célzó elképzelését. A Vkf. 2.D. osztályon szolgálatot teljesítő Bartalis őrnagy szerint a sok bajt és német szemrehányást okozó lengyel menekültek ellenőrzése „...ily módon »K« szempontból tökéletesebb[en] és célszerűbben megoldható volna." 161 A nagykanizsai lengyel polgári táborral az ott működő emiszáriusok tevékenységével kapcsolatos aggodalmak Jugoszlávia német megszállása következtében okafogyottá váltak. Az 1941. április l-jével megszüntetett polgári tábor újbóli felállítására Antall miniszteri osztálytanácsos a HM. 21. osztályának május 19-én tett javaslatot. „Tekintettel arra, hogy a nagykanizsai lengyel polgári menekülttábor megszüntetését előidéző okok a megváltozott körülmények folytán nagyrészt megszűntek [...] ismételt felállítására nem lenne-e lehetséges [?]. Ugyanis Nagykanizsán 200 lengyel menekült befogadására megfelelő tábor áll rendelkezésemre is ennek igénybevételét takarékossági szempontok indokolják." 168 A HM. 21. osztálya (Baló ezredes) május 26-án átiratban értesítette a Belügyminisztériumot, hogy „...tekintettel a megváltozott körülményekre, a nagykanizsai lengyel polgári menekülttábor tervbe vett újbóli felállítása ellen nincs észrevételem." 169 Jugoszlávia államjogi egysége 1941. április 6-17. közötti napokban - itt nem részletezett okokból az ellene indított német támadás következtében megszűnt. A Balkán legerősebb haderejének tartott jugoszláv királyi hadsereg vereséget szenvedett, Jugoszlávia de facto német ellenőrzés alá ke163 HL HM. 1941-21-21-4388-14530. 164 ZML 1-416/1940. A m. kir. szombathelyi 3. csendőrkerület hévízszentandrási őrsének jelentése a főszolgabírónak. 1941. jan. 23. 165 ZML 2-562/1941. A Keszthelyi járás főszolgabírójának jelentése a BM. IX. Osztályának. 1941. márc. 8. Annyi bizonyos volt, hogy három polgárinak mondott lengyel menekült 1941. február 22-én szabályos útlevéllel Keszthelyről Ankarába utazott. Lásd még! ZML 2-576/1941.; 2-666/1941 (403. sz. büm.-1941). A keszthelyi csendőrőrs jelentése a főszolgabírónak. 166 HL HM. 1941-21-21-3558-66.929. 167 Uo. 168 HL HM. 1941-21-21-4389-35.605. 169 Uo.