Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)

Lagzi István: A lengyelek Magyarországról való evakuálásának utolsó szakasza. Az „EWA-B" akciók 1940 őszétől 1941 őszéig

megszöktek. Szökésükre vonatkozólag az ügyet kivizsgáltam, és a következőket állapítottam meg: A már előzőleg jelentett Dr. Kossak Hilary Viktor megszökött l. [engyel] internált őrnagy szökésével kapcsolatban szigorúbb intézkedéseket tettem a táborban. Ennek folyományaképpen naponta kétszeri névsorolvasást rendeltem el. A tegnapi nap folyamán a névsorolvasásnál fent nevezett lengyel internáltak nem jelentek meg. Miután mind a négyen kintlakással bírtak, szállásukra küldtem, ahol szállásadónőjük azt a választ adta, hogy nevezettek csomagjukkal együtt eltávoztak. Szökésükre vonatkozólag bajtársaikat kikérdeztem, akik előadták, hogy afölötti félelmükben - esetleg úgy, mint Romániában - Németországnak ki lesznek szolgáltatva, szöktek meg. Meggyőződtem arról, hogy a lengyel internáltak között tényleg olyan hír kering, hogy a magyarországi lengyel internáltak rövid időn belül Németországnak lesznek kiszolgáltatva. Egyes internáltak előadása szerint nevezettek polgári táborba szöktek. Kézre kerítésükre a szükséges intézkedéseket megtettem."

104 Az 1/4. (rákoscsabai) lengyel internálótáborban 1941. február végén, március hónapban a fontos, illetve a különösen veszélyeztetett személyek kimentésére intenzív szervezőmunka folyt (nem kevesen saját elhatározásukból szöktek meg, ezek nagy részét elfogták). A Romániából érkező- a lengyel menekültek német kézre adásáról szóló - híreknek 1941. tavaszán megvolt a magyarországi változata. Nagy altábornagy 1941. április 5-ei jelentése szerint a Vámosmikolán internált Stanislaw Schwarcz őrmester többek között „.. .azt a hírt terjesztette, hogy a németek Magyarországon az összes lengyel internáltat a legrövidebb időn belül átveszik a [magyar - L. I.] kormánytól, és kiszállítják Németországba... [ahol- L. 1.]fogoly- és munkatáborokban helyezik el... a hírt Budapestről, a legmagasabb helyről kapta."

105 A hír nem bizonyult igaznak, a magyar hatóságok részéről - semmilyen szinten és formában - nem merült fel a menekültek kollektív kiszolgáltatása. A híresztelés arra viszont igen alkalmas volt, hogy a szökésre kijelölt és (különböző okokból) esetleg ingadozó személyeket befolyásolja. A Schwarcz fivérek levelezéseiből következtetni lehet az evakuáció (tágabb értelemben Steifer ezredes katonai irodája) pénzügyi helyzetére. Karol Schwarcz 1941. március 11-ei levelében tájékoztatta öccsét a „katonai vonal" pénzügyi nehézségeiről. „Egyébként pénz dolgában a helyzet oly rossz, hogy nem tudni, vajon a következő hónapokban nem fog-e megállni az egész gépezet. Ti jól tudjátok, hogy mi történik nálunk, hány letartóztatást hajtottak végre."

106 A rákoscsabai katonai táborból 1941. március 3-án öt személy szökött meg, 7-én újabb szökésekre került sor. Megállapítást nyert, hogy „.. .úgy a tisztek, mint a legénység, a szökést Budapestről kapott parancsra teljesítették."

107 A Csathó táborparancsnokot helyettesítő Molnár hadnagy március 5-ei jelentése szerint a táborból két százados (Bogden Arends, Roman Urbanicki), egy tizedes és három katona „eltávozási engedély nélkül eltávozott".

108 Másnap, március 6-án Franciszek Wierzchczewski őrnagy és Adam Rossa főhadnagy a napi „.. .névsorolvasáson nem jelentek meg, s miután kintlakással bírtak - írta a táborparancsnok -, szállásadójukhoz kiküldtem [egy honvédet - L. L], s azt a felvilágosítást kaptam, hogy csomagjaikhal együtt eltávoztak. Bajtársaikat a szökésükre vonatkozólag kikérdeztem, s ugyanazt a választ kaptam, mint a február hó 26-án jelentett szökéseknél. Előadták, hogy a táborban sokan attól félnek, hogy - mint Romániában - Magyarországon is kifogják szolgáltatni őket [lengyeleket] a német hatóságoknak."

109 A táborparancsnok, Csathó százados március 8-i jelentéséből tudjuk, hogy a táborból megszökött Józef Piatkiewicz ezredes, Tadeusz Jakubowski alezredes és Wladislaw Wojakowski alezredes is. A budapesti I. hadtestparancsnokság a táborban azonnal elrendelte a naponkénti kétszeri névsorolvasást, megszüntette a táboron kívül lakást. (A beteges tisztekkel kivételt tettek.) Fokozott ellenőrzésre utasították 104 HL. HM. 1941-21-21-4388-16.608. 105 Uo. 1941-21-21-4388-23.848. Az őrmester fivére, Karol Schwarcz, a budapesti Lengyel Katonai Képviselet (Steifer ezredes irodájának) állományába tartozott. 106 Uo. (A sorok írója az 1941. március 6-i letartóztatásokra utalt.): Az ellátás helyzetéről is komor képet nyerhetünk. Karol Schwarcz arra biztatta öccsét, hogy használja ki a helyzetét: „írd meg a szükséglet-jegyzéket, mert ma pofára mér nem adnak; írj rögtön levelet a Képviseletnek és mondd meg, miben szenvedtek hiányt, akkor lehetséges, hogy még valamit kapni fogtok." 107 Uo. 108 Uo. 109 HL HM. 1941-21-21-4388-16.609.