Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)
Lagzi István: A lengyelek Magyarországról való evakuálásának utolsó szakasza. Az „EWA-B" akciók 1940 őszétől 1941 őszéig
a táborparancsnokot. 110 Józef Szelag alezredes a legszigorúbb őrzés ellenére március 16-án szökött meg Rákoscsabáról. 111 Az előbbiekben említett törzstiszteken kívül, a Katonai Képviseletről eltávolított és Egerbe irányított Józef Wilk őrnagy is elhagyta az ország területét. 112 Az őrnagy szökését a HM. részéről igen barátságtalan, „álnok" lépésnek minősítették. Wilk őrnagyot március elején mentették fel állásából, ám engedélyt kapott arra, hogy Budapesten gyógykezeltesse magát. „Biztosítékul bü. [becsület] szóval nyilatkozatot állított ki, hogy ezen idő alatt nem szökik meg. Ennek ellenére f. é. március 9-én megszökött." 113 Feltételezték, hogy az ország területén valahol elrejtőzött. Felismerése (elfogása) érdekében kivételes részletességű személyleírást bocsátottak a csendőrség és a rendőrség rendelkezésére. (Például arra is felhívták a nyomozók figyelmét, hogy az őrnagy „.. .olvasáshoz szemüveget visel, mely felett azután jellegzetesen átnéz." 114 ) A kiterjedt nyomozás teljesen felesleges volt, mert Wilk őrnagy - eltűnése napján - március 9-én elhagyta Magyarországot, és Belgrádba utazott. 115 A budapesti I. hadtestparancsnokság a Rákoscsabáról való szökések kivizsgálása után megállapította „.. -hogy úgy a tisztek, mint a legénység, a szökést Budapestről kapott parancsra teljesítették. A további szökések megakadályozására a táboron kívül lakó család nélküli tiszteket a táborba bevonultattam, és csak családjukkal együtt élő beteges tiszteknek engedélyeztem további kintlakást. A táboron kívül lakó tisztek naponta kétszer tartoznak névsorolvasáson megjelenni. Elrendeltem a községnek, különösen éjjel, a pályaudvarnak vonatinduláskor fokozottabb ellenőrzését. A táborparancsnok a táborban lakó tisztek részére csak legindokoltabb esetben és csak rövid időre adhat eltávozási engedélyt, a község területére. Az őrséget a táborparancsnok útján fokozottabb éberségre kioktattam. Megállapítottam, hogy a szökésekért felelősség senkit nem terhel, mert a tisztek táboron kívül laktak. A legénységi állománybeliek pedig a táborban laktak, azonban mint tiszti küldöncök a község területére eltávozási engedélyt kaptak, és ezen engedélyt használták fel szökésre." 116 Az 1940/41 telén végrehajtott szökések körülményeiről, a szervezők politikai orientációjáról a budapesti I. honvéd hadtestparancsnokság állományába tartozó „K" tiszt, Petneházy százados - a viszonyokat jól érzékeltető - 1941. március 10-én keltezett jelentésében foglalta össze. ,A gy .[űjtő]táborokban mind gyakrabban előforduló szökésekről a következőket állapítottam meg a beosztott „K" tiszt febr. 27-én kelt jelentéséből. A Magyarországon internált lengyelek két irányban szervezkednek. 111 Az egyik irányzat a régi Pilsudski-hagyományokon nyugvó párt, mely pillanatnyilag veszélytelen. A másik irányzat a légionistáknak az úgynevezett szabadságszervezete, melynek fő célja a Romániából megszökött és jelenleg Palesztinában [valóságban Magyarországon -L. I.] tartózkodó Rydz-Smigly 11 * marsall vezetésével alakuló lengyel légiók életre keltése, és a Magyarországon internált lengyel menekültek, akár erőszakkal is, ezen légiókba való kiszöktetése. 110 Uo. 1941-21-21-4388-17.402. 111 Uo. 1941-21-21-4388-18.779. 112 Uo. 1941-21-21-4388-17.415. 113 Uo. 114 Uo. 115 HL HM. 1941-21-21-4783-433164. A Vkf. 2.D. értesítése. 116 Uo. 1941-21-21-4388-17.402 (22.970). A budapesti I. hadtestparancsnokság (Petneházy László százados) jelentése a HM. 21. osztálynak. 1941. ápr. 4.; HL HM. 1941-21-21-4388-16.608 (27.365). Lásd még! az l/l. Honvéd Gyűjtőtábor Csoport Parancsnokság (Bp. Pasaréti út 122.) jelentése a budapesti I. hadtestparancsnokságnak. 1941. ápr. 4. 117 Vö. Szokolay Katalin: Magyar vonatkozások a Sikorski-kormány politikájában. In. Magyarok és lengyelek. Menekültügy. 1939-1945. Bp., 1991. 61-88. p. 118 A Romániába menekült Edward Rydz Smigly marsallt, a lengyel hadsereg főparancsnokát Craiova helységbe internálták, ahonnan nem Palesztinába, hanem Magyarországra szökött. A marsall 1940. december 16-án az Arad-Szeged útvonalon érkezett Magyarországra. (Egy hasonmása ugyanebben az időben Isztambulban tűnt fel, hogy félrevezesse a németeket és horribile dictu a Sikorski-kormányt is. Olyan hír is felröppent, hogy Rydz-Smigly Észak-Afrikában bujkált és ott - ismeretlen helyen - nyoma veszett. A marsall Budapesten (részben Balatonföldváron) a legszigorúbb konspirációs szabályok betartásával 10 hónapot töltött, majd 1941. október 25-én Budapestről (Pesthidegkútról) Selypre, majd Rozsnyóra utazott. Szlovákián keresztül 1941. október 27-én érkezett Lengyelországba. Lásd! részletesebben Felczak- Powrót i legenda.(Rzecz o powrocie marszalka Smiglego do Polski. Wiez. [Warszawa], 1966/9. 102., 112-115. p.; Vö. Boleslaw Szwejgiert: W sprawie ucieczki Rydza-Dmiglego z Ruinunii. Wojskowy Przeglad Historyczny. 1961/4. 336-348. p.
