Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Csóti Csaba: A Somogy megyei izraelita középponti választmány dokumentumaiból, 1868 (forrásközlés)

tonságot, miközben már régóta fenntartotta a vallásból és a hagyományból származtatott komplex zsidó életkereteit. Miért is érezték volna úgy a tabiak, hogy bármit is fel kell adni őseik szokásaiból ahhoz, hogy hazájuk „jó polgárai" lehessenek? Emancipáció és zsidóság a korabeli somogyi publicisztikában

107 A megyei lap hasábjain 1867-ben szép számmal közzétett hazafias megnyilatkozások egyértelműen erős asszimiláns hangulatot tükröznek. Kérdés azonban, hogy ez az asszimiláns gondolat valójában mennyire hatotta át a zsidóság egészét, illetve mennyire volt ez kizárólag a szabad foglalkozást űző izraeliták álláspontja. Azt a kérdést, hogy a Somogy az izraelita közösség véleményét tükrözte-e vagy inkább a „haladóknak" nevezett zsidó értelmiségiek nézeteinek terjesztését szolgálta, mint oly sokszor a média-kutatásban, ez alkalommal is nehéz lenne eldönteni. Annál bizonyosabbnak tűnik, hogy a lapban közzétett tudósítások és publicisztikák nem a keresztény társadalom többségi álláspontját tükrözték, sokkal inkább az ő meggyőzésüket szolgálták a zsidóság „hazafiságát" bizonygató tudósítások.

108 Az említett forráskritikai problémákat továbbra is szem előtt tartva érdemes áttekinteni azt a „sajtókampányt", amivel 1867-1868 folyamán az alkotmány helyreállításának ünneplésétől a zsidó emancipációs törvény elfogadásáig Roboz István lapszerkesztő folyamatosan „napirenden" tartotta a zsidó emancipáció és asszimiláció ügyét. Roboznak ez az akciója azért is különös figyelmet érdemel, mert ekkoriban a Somogy (egyre inkább „mostoha") „testvére", a Zala-Somogyi Közlöny lapjain szinte egyáltalán nem jelenik meg zsidó témájú publicisztika, az egyes hitéleti eseményekről, később a kongresszusi választás eredményeiről csupán a levelezők szűkszavú tudósításai adnak hírt. Sőt, a korszak legfelkapottabb ismeretterjesztő lapjában, a Vasárnapi Újságban sem veszik elő a hazai zsidó emancipáció ügyét, majd csak az Izraelita Egyetemes Gyűlés budapesti kortesakciói keltik fel a lap érdeklődését, ám tudósítását akkor is távolságtartás jellemzi. Mindezektől eltérően Roboz, a közvélemény befolyásolása érdekében, a kampányt jó érzékkel az alkotmány megünnepléséről szóló hírekkel indította el 1867 februárjában. A „Somogy" hírt adott arról, hogy Kaposváron az alkotmány ünnepén az izraelita hitközségben „hálaimát mondtak az Úrhoz...a helybeli rabbi találó és szép hasonlatokban fejtegette az ünnep jelentőségét,"

109 Nagybajomból pedig az a hír érkezett, hogy ugyanekkor az „izraelita egyház" épületére is kitűzték a nemzeti lobogót.

110 Utóbbi település eseményeivel kapcsolatban nem felejtették el megjegyezni, hogy „az izraelita közönség, mely hazafiasán, lelkesen viselte magát s gyönyörűen világított, méltán illeti dicséretünket. "

U1 Az ily módon a jelenben megalapozott zsidó hazafiság talapzatára aztán már nem volt nehéz felépíteni a múltnak azt az emlékművét, mely legitimálta a zsidóság egyenjogúsítását. Mind Deáknak, mind Roboz lapjának álláspontja szerint az egyenjogúsítás egyfajta ki nem mondott, „vérrel szerzett" joga volt a magyar zsidóságnak. Úgy vélték, hogy a hazai izraeliták 1848. évi szereplése olyan pozitív cselekedet volt, mellyel a zsidóság bizonyította hazafiságát. Ez az érvrendszer egyrészt támadhatatlan volt az egyenjogúsítás ellenzői részéről, másrészt azonban megvolt az a hátránya, hogy a keresztény-zsidó egyenjogúsítást végső soron nem alapjognak, hanem szerzett jognak ismerte el.

112 (Kétségtelen persze, hogy a 19. századi magyar állam és társadalom egészét, különösen pedig 107 A korabeli „sajtóvisszhang" feltárását jelentősen megkönnyítette a Nagy Zoltán által készített kitűnő sajtórepertórium. Vö. Nagy Zoltán: Zsidóság a Somogy tükrében 1866-1890 (Sajtórepertórium) Kaposvár, 1994. SML. 103 A Somogy hivatalos álláspontját nem mulasztotta el kellő politikai tekintély segítségével alátámasztani. így a megyei hetilap gróf Somssich Pálnak, Somogy megye népszerű országgyűlési követének a helyi „Deákkörben" elmondott beszámolójából 1867. júniusában szükségesnek tartotta külön kiemelni, hogy „a kormány megígérte, miszerint az izraeliták emancipatiója ügyét mielőbb a képviselőház elé terjeszti." In S. 1867. jún. 25. 3. p. 109 Az alkotmány ünnepe Kaposvárott (febr. 20.) In S. 1867. febr. 26. 1. p. 110 Az alkotmány ünnepe Nagybajomban. In S. 1867. febr. 26. 3. p. (Újdonságok) 111 Uo. 112 Ismeretlen szerző a Somogy Újdonságok rovatában az 1848-as viszonyokra utalva hitet tesz a „héber hitfelekezetűek" polgárjogúsítása mellett, melyet álláspontja szerint „törvénynek kell kimondani". Lásd! S. 1867. 12. sz. márc. 19. 3. p. (Újdonságok)