Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)
Gőzsy Zoltán: Pesty Frigyes helynévgyűjtésének tanulságai
A másik központi eseménynek számított a tatárjárás. Amennyire a kortörténetírásban hiányzik ennek az eseménynek feldolgozása (Rogeriust és Spalatoi Tamást leszámítva csekélyek a historiográfiai forrásaink), annyira intenzív a települések történeti hagyományaiban. Azon helységek, melyek említenek információkat a múltjukról, azoknak majd a felének él tradíciójában a tatárjárás. Somogyban például (melyet a hadi események elkerültek, de IV. Béla a megyén keresztül jutott el Trau várába) számos település őriz emléket a király, illetve a családja megszállásáról (Felsősegesdnél a következőket olvashatjuk: „IV. Béla király fia" a Sajói csata után, 53 hogy sebeiből kigyógyuljon Següsdre vonult azonnal a' harcz után, és csak akkor ált tovább midőn a' tatárok danán túlra húzódtak át a' dunajegén."), s " illetve még a tatárdúlásról is, melyhez több település tulajdonít sorsfordító eseményt (Hetes példája: „a szóhagyomány azt mondja, hogy ez a község a' Tatárjárás előtt oly nagy kiterjedésű volt mikép csak varga-mester' 366 lakott volna benne, de ekkor annyira elpusztult, hogy csak hét ház maradt volna meg épségben, 's hogy ettől nyerte elnevezését.") 55 A somogyi települések esetében állandó toposzként jelentkezik a lakosság törökök általi elűzése, előlük való elrejtőzése, majd visszatérése, illetve máshol történt letelepedése. Ezt színezték tovább a lejegyzők (Somogysárdnál például: „a győztes törökök a rablánczra fűzött keresztyényeket magukkal vitték"). 56 Ez a toposz olyan helységeknél is megtalálható, ahol bizonyíthatóan nem így zajlottak az események. 57 Borsod megyében külön érdekes Muhi falu és a környező települések beszámolója. Borsodban az ún. „Csörsz-árka" melletti települések tulajdonítanak önmaguknak honfoglalás kori múltat és „rendelkeznek" ennek megfelelő hagyományokkal, számos helységnek vannak emlékei a késő középkori cseh jelenlétről. Békésben Attila feltételezett sírja kölcsönöz távoli múltat egyes településeknek, Jászkunságban pedig a kunok. Szatmárban a Rákóczi-szabadságharchoz kötnek történeti emlékeket a falvak. Hogy a közelmúlt jelentős eseményét, az 1848-49-es szabadságharcot és a forradalmat szinte egyáltalán nem említik, ahhoz nem kell külön megjegyzést fűznünk. Kimutatható az is, hogy egyes régiókban, megyékben bizonyos történeti tévhitek, vagy bizonyos elnevezések váltak általánossá. Somogyban és a vele szomszédos Veszprém megyében például számos helyen említték a jegyzők, hogy a településükön a középkorban a „vörös barátoknak" volt kolostoruk. Somogyban egy esetben sem egyértelmű, hogy az adatközlők melyik szerzetesrendre vonatkoztatták a „vörös barátok" elnevezést, mellyel egyébként a templomosokat jelölték. Bize helységnél a kapucinusokat nevezi így az összeírás, Pogányszentpéter esetében valószínűleg a Pálos rendieket, Kaposhomok esetében pedig nem lehet pontosan megállapítani, mire utal az elnevezés (valószínűleg a Piarista Rend XIX. századi birtokosságát vetítették vissza a középkorba). A lejegyzők hozzáállása, szorgalma, munkája is igen változatos képet mutat. Voltak, akik a legkisebb földrajzi egységről is a legrészletesebb beszámolót igyekezték nyújtani, buzgón hozzájárulva ezzel a „nagy mű" sikeréhez. Somogyjád esetében például a jegyző - aki tanító apja által „fertőződött meg" a helynévgyűjtéssel - nagy igyekezettel dolgozott, és önszorgalomból „Alol irt a' helynevek gyűjtése eránti vonszulomból egy adatot kivan fel említeni". Ennek a jegyzőnek a munkáját három „helynevekhezi segédek" segítették. 58 A Szatmár megyei Hodász helység esetében, melyet rendhagyó módon helyi közbirtokos jegyzett le a következőket olvashatjuk: „A fent írtak huzamos időn keresztül tett olvasás és utánjárás eredményei levén, - hogy azok ha helyesek a feledékenységtől meg mentessenek: ha pedig kifogások alá esnek, legalább hogy másoknak általok szerencsésebb kutatásokra adassék alkalom és ösztön." 59 Akadtak olyanok, akiknek leírásából kiviláglik a lokálpatriotizmus, a saját települése iránt érzett büszkeség, szeretet. Borsodban, Szatmárban és Somogyban is ecsetelik a népviseletet, népszokásokat, megemlítik a helyi fürdőket, sőt a fürdőhöz 51 IV. Béla király öccse, Kálmán pihent meg itt csapataival. 53 Muhi csata. 54 Pesty, Somogy, lOl.p. Segesdről 1241. májusában ment Zágrábba IV. Bélával együtt. ss Uo. 126. p. 56 Uo. 276. p. 57 Lásd pl. Rinyaújlak. Uo. 266. p. 58 Uo. 145. p. 59 Pesty, Szatmár, 255. p.
