Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)
G. Jáger Márta: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Somogy vármegyében (1848-1849)
lit. „A kaposvári választókerületbe™ képviselőség is megürülvén, új választásra a határidő kitűzetett, - megválasztatásom kétségen kívül állott; de a bekövetkezett vészes napok annak megtartását elsodorták. "— írja Noszlopy Antal. Ezzel szemben, mint az előzőekben láttuk, a rendelkezésre álló levéltári dokumentumok csak a júniusi lengyeltóti választásról tudósítanak. A Kund Vince helyére a kaposvári kerületben meghirdetett új választás időpontját pedig más forrás nem erősíti meg, minthogy arra sincs adatunk, hogy Kundot az országgyűlés lemondottnak tekintette volna. A visszaemlékezésből nem derül ki, miért kellett Antalnak lemondania Gáspár javára, ha ő is várományosa volt a képviselői mandátumnak. Kérdéseinkre a választ Noszlopy Antal már említett önéletírásában kell keresnünk, amelyben a visszaemlékezéshez képest több érdekes, a téma szempontjából nem mellőzhető kiegészítést találunk. A dokumentumból 72 arra következtethetünk, hogy a két Noszlopy fivér között megegyezés született a két megüresedett képviselői mandátum betöltéséről. A lengyeltóti kerületben Antal lett volna a jelölt, míg a kaposvári kerületben Gáspár indult volna. Csakhogy Gáspár időközben „ arisztokrata cselszövényről " kapott híreket, és attól tartott, hogy Antal esetleges választási kudarca az ő kormánybiztosi státuszát is veszélybe sodorhatja. „ Fivérem az ármány győzelme felett kis hitúleg kétkedvén ebből állására nézve életkérdést alkotott,.. .bár előleges kikötésünknél fogva adott szava kötve tartá" — írta visszaemlékezésében Antal. Majd keseregve hozzátette: „ s bár egyedüli kívánatom volt e díszes pálya elnyerése, visszavonultam, szívem fájdalmára, meghoztam neki e testvéri áldozatot is.. .Elkészítek népeink a követi zászlót, nevem levétetvén, helyébe Gáspár hímeztetett. " Ilyen előzmények után került sor 1849. június 20-án a választás megtartására. Az eseményekről Noszlopy Antal önéletrajzában részletesen beszámolt. „Lengyeltótiba menvén örömmel látók a választók seregét összeseregleni, élükön több jeles ifjak, s köztük Roboz István megyénk journalistája 7i tiszta szónoklattal állított meg a falu végén, többek közt kiemelvén: Noszlopy Gáspár az, kinek egyetlen szavára egybegyűlt nép lerázá a szolgaság láncait, kinek első intésére nemzeti zászlók tűzettek minden falvak tornyaira, ki szabadságunk fenntartása s védelméért ritka eréllyel működik, honért élni, halni kész, s így osztatlan bizalmunkra legérdemesb. - Éljen harsogások közt tódultak a választás helyére, hol az ellenpártiak közül egy pár száz főnyi, nagyobb részt Jankovics tót volt jobbágyaiból álló töredékre bukkantunk, kiknek szónokául egy fajszi kath. pap, Kis János nevű tolta volna fel magát, de ki nem hallgattatott. Látva a csekély eredményt, s biztos vereséget, a választás törvényessége ellen igyekezett okokat felhozni, de azok szinte üresen hangzanak el - s az asztal, melyen állott, ingadozni kezdvén, alatta a türelmetlen nép pajkos fiatalsága mozgatására, szégyennel leszállott. Ekkor hangos kacaj keletkezvén, miután néhány emberei is odahagyva őt, a nagy, mintegy 5 ezernyi tömeghez húzódának - felment az Inkey-féle kastély erkélyérc, melyből a kudarcot vallott arisztokraták...a választási dombra, s a Balaton vidéke regényes tájaira gúnypírral mosolyogva kacsingattak." 74 Az önéletrajzból azt is megtudhatjuk, hogy a választáson két somogyi képviselő is megjelent: „egy Koller és egy Mojzsi nevű cath. pap népképviselők, kik ez alkalommal lehívatván, az aristocraták karjaiba vetni magukat nem szégyenlik." 75 Koller József mesztegnyői és Muyszer József barcsi plébánosról van szó, akik az előbb említett Inkey kastély erkélyén együtt mutatkoztak az „arisztokratákkal". Muyszer Noszlopy-ellenességét a fentiekben láttuk, de a mérsékelten liberális, a törvényesség megőrzését fontosnak tartó Koller atya jelenléte sem meglepő, aki a lengyeltótival szomszédos, marcali választási kerület képviselője volt. A Noszlopy fivéreket minden bizonnyal jól ismerte, akiknek Marcali mellett, Gombán voltak birtokai, és Gáspárral, mint a Marcali járás egykori szolgabírójával feltehetően gyakran találkozott. Noszlopy Gáspár radikális nézeteit, forradalmi intézkedéseit azonban valószínűleg ő sem tudta elfogadni. 72 Uo. 73 Zsurnaliszta: újságíró 74 Ld. Noszlopy Antal önéletrajza, i. m. 75 Uo.
