Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Vonyó Anita: „Mint az őrült, ki letépte láncát..." A Kapos-folyó utolsó nagy tavaszi árvize és annak hatásai Kaposváron 1947-ben

ban vannak egymással. Területünkön évente átlagosan mintegy 600-700 mm csapadék hullik.

9 A tanulmányban feldolgozott 1947-es esztendőben ez az érték 605,3 mm volt.

10 A legcsapadékosabb hónapokban - kora nyári csapadékmaximum, őszi másodlagos maximum - a víz szintje emelkedést, míg a legszárazabb hónapokban - január, február, március - csökkenést mutat.

11 Ez alól csupán a hóolvadás miatti vízszint-emelkedés jelent kivételt, vagyis pontosan az a természeti tényező, amely leggyakrabban okozta a Kapós árvizeit a szabályozás előtt. 1947-ben, Kaposváron a lehullott csapadék havonkénti eloszlása a megszokottól némiképpen eltért az alábbiak szerint: Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Éves 47,8 110,2 59,2 42 79,2 62,8 68,9 16,1 1 23,3 40,7 54,1 605,3 1. táblázat Havi csapadékösszegek Kaposváron 1947-ben (mm)

12 A legnagyobb áradások - hazánk többi folyóvizéhez hasonlóan - a Kapóson akkor következtek be, amikor a tél során lehullott és felgyülemlett hőmennyiség a hirtelen jött melegedés hatására olvadni kezdett. Ilyenkor a még fagyott talajba nem volt képes a hólé beszivárogni, és teljes egészében a Kapósba és mellékvizeibe jutott, növelve a meder keresztmetszetén egységnyi idő alatt áthaladó víz mennyiségét. Az 1. táblázat adatsorából kitűnik, hogy 1947 februárja során tekintélyes mennyiségű csapadék (hó) hullott, amely a március hónap folyamán beállt intenzív esőzéssel együtt kiváltotta a vízszint kritikus mértékű emelkedését. Az áradások egyik legfontosabb mennyiségi mutatója - a vízszint emelkedésének, illetve csökkenésének mértéke - a folyóvizek különböző pontjain elhelyezkedő vízmércéken

13 olvasható le. A Kapós esetében levéltári forrásokban nem szerepelt, hogy Kaposváron pontosan hol helyezkedett el a vízmérce. Erről Ladócsy Károly már idézett műve tesz említést. Eszerint a korabeli donneri híd

14 cementkockáira festett beosztáson lehetett leolvasni a Kapós vízállását, de konkrét számadatokkal nem szolgát a szerző. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság közlése szerint, 1951 előtt Kaposváron nem végeztek rendszeres méréseket, ezért hivatalos adatokat nem áll módunkban közölni. A Kapós szabályozásáról röviden Az emberiség örök vágya, hogy a természet erőit megszelídítse, illetve saját céljaira használja fel. A folyószabályozási munkálatok során elsődlegesen a vízjárás szélsőségeinek elkerülése a feladat. A történelem folyamán a nagyobb folyóvizekhez hasonlóan, a Kapós vízrendezése is többször előtérbe került, váltakozó sikerrel. Jelen tanulmány elsődleges témája a folyó 1947-es áradásának ismertetése, ezért a szabályozási munkálatokkal csak olyan mértékben foglalkozunk, amennyire azt a téma megköveteli. A Kapós szabályozására vonatkozó első említés a rómaiak pannóniai megszállásának 9 Kaposvár 2000-ben. Pillanatképek múltról és jelenről. Főszerk. Bősze Sándor. Kaposvár, 2001. M. J. V. Önk., (továbbiakban: Kaposvár 2000) 19., 224. p. A taszári meteorológiai állomás 1985-1999 közötti mérései alapján. 10 Horváth Gábornak, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Pécs) munkatársának adatközlése nyomán (továbbiakban: DKVI) 11 Kaposvár 2000. 20. p. 12 DKVI 13 A vízmérce a vízfolyás medrébe rendszerint függőlegesen beosztásos mérce, amely a vízállás magasságának megállapítására szolgál. Beosztása 2 cm-es fehér-fekete sávozottságból és a mellé írt decimétereket jelentő számokból áll. Nulla pontja pontosan bemért magasságú, és helye pontosan meghatározott folyamkilométerekben. 14 Kaposvár Donner nevű városrészébe vezető Kapos-híd.